Pörögj fel!

A cékla a répafélék rokonságába tartozó eredetileg a Földközi-tenger mentén őshonos gumós növény, melyet azonban már hazánkban is több száz éve termelnek és fogyasztanak. Nem is hiába, hiszen a jellegzetes vöröses-lilás ciklámen színű növénynek számos jótékony tulajdonsága van.

A céklában rengeteg ásványi- és tápanyag, valamint vitamin található. Káliumtartalma meglehetősen magas így az izomműködés támogatásán keresztül nagyban növeli állóképességünket, és jótékony vérképző hatása is van. Utóbbit annak ellenére tudja produkálni, hogy vastartalma nem lényegesen magasabb, mint sok egyéb zöldségé, ám a szervezet a jóval hatékonyabban tudja ezt felhasználni. Magas B-vitamin tartalma az idegrendszert támogatja, a C-vitamin pedig ezen felül erősíti az immunrendszert. Ennek hála a hagyományos népi gyógyászatban már évszázadok óta alkalmazzák előszeretettel a nátha, a megfázás és az influenza tüneteinek leküzdésére. Cholin tartalma is magas, ami egy a májat, vesét és húgyhólyagot hatékonyan tisztító, méregtelenítő vegyület, így a cékla számos intenzív fogyasztó- és méregtelenítőkúra kedvelt alapanyaga is.

Ami azonban a legfontosabb, hogy a cékla szeptember közepétől november közepéig terem. Legtöbbünk savanyúságként találkozik vele, aminek hatására a hasznos anyagok egy része elvész, azonban még így is rendkívül egészséges táplálékhoz jutunk. Pedig a többi gumós növényhez hasonlóan ez is viszonylag sokáig eltartható frissen, így a téli hónapokban az egyik legkiválóbb tápanyagforrássá válhat.

Tápanyagtartalom 100 g-ban Energia 40 kcal   180 kJ

A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis

Forrás: Wikipédia

Ha egészséges táplálkozásról beszélünk mindig fontos megemlíteni, hogy a különböző korú, nemű, tevékenységű emberek energiaigénye eltérő. Azonban a különböző tápanyagok és így a bevitelükhöz szükséges élelmiszerek aránya többé-kevésbé mindenkinél azonos. Ennek az arányrendszernek a szemléltetésére szokták alkalmazni a a táplálékpiramis ábráját.

 Gabonafélék

Energiaszükségletünk alapját képezik, így a piramisban is legalul foglalnak helyet a gabonafélék és ezek készítményei. A kenyérfélék, péksütemények, gabonapelyhek összetett szénhidrátokat tartalmaznak, így minden egészséges étrend alapját képezik. Sokan idesorolják a rizsféléket, burgonyát és hüvelyeseket is, hiszen szénhidrát és keményítő tartalmuk szintén nagyon magas. A teljes kiőrlésű gabonákból készült termékek ráadásul a szervezet számára fontos rostokat és vitaminokat is tartalmaznak.

 Zöldségek

A már korábban említett rostok legnagyobb arányban a zöldségfélékben találhatóak meg. Energia tartalmuk elmarad a gabonafélék mögött, de számtalan vitamint és ásványi anyagokat tartalmaznak, melyek közül több antioxidáns hatású.

 Gyümölcsök

Utóbbi két csoportot nem is mindig szokták szétválasztani, hiszen rostokban, ásványi anyagokban és vitaminokban egyaránt gazdagok. A gyümölcsök azonban fontos cukorforrást is jelentenek, amiket a szervezet a magas keményítőtartalmú növényekből (cukorrépa, krumpli) előállítottnál hatékonyabban tud feldolgozni.

 Tejtermékek

A tejtermékek fogyasztása nem csak a gyerekek számára elengedhetetlen. Magas fehérje és ásványi anyag tartalmuk minden életkorban előnyösen befolyásolja a szervezet működését.

 Húsok

A húsok, halfélék, és a tojás biztosítják szervezetük számára a fehérjék bevitelének legjelentősebb forrását, így elhagyásuk csak nagy odafigyeléssel, a bennük található tápanyagok pótlásával oldható meg biztonságosan.

 Zsiradékok

Bár manapság divat démonizálni a zsiradékokat és legtöbben teljesen száműznék őket a konyhából fogyasztásukra kis mértékben feltétlenül szükség van. Nem csak, hogy ez a legmagasabb energiatartalmú csoport, de számos zsírban oldódó vitamin (pl. A-, D-, E-vitaminok) felszívódásához is elengedhetetlenek

 Édességek

A többnyire zsiradékban is gazdag és cukrozott ételek, nem tartalmaznak olyan tápanyagokat, amiket a fenti csoportok valamelyikéből nem vehetnénk magunkhoz, hiszen ezekből készülnek, mégis a legtöbb ember számára az étrend alapvető részét képezik. Kismértékű fogyasztásuk remekül tud illeszkedni az egészséges étrendbe.

A különböző élelmiszerek fent leírt aránya természetesen nem kell, hogy minden étkezéskor, vagy akár minden nap megvalósuljon. Heti vagy kétheti átlagban azonban igyekezzünk a fenti arányokat elérni. Fontos továbbá, hogy mint sok másban, az étkezésben sincs egyetemes, aranyszabály. Figyeljünk testünk jeleire, és ha úgy érezzük a szakemberek minden tanácsát betartva is hiányunk van valamiből, vagy épp ellenkezőleg, nem kívánjuk az adott élelmiszert, ne féljünk változtatni.

Fekete áfonya

A hazánkban nem sok helyen termő, így meglehetősen drága fekete áfonya nem csak a vadételek remek kiegészítője, de egészségünk megóvása szempontjából is rendkívül hasznos. Ahogy a sötétlila hamvas gyümölcsök többsége, az áfonya is teli van antioxidáns hatású antocianidokkal így megakadályozza a rákos sejtek szaporodását és így a daganatok kialakulásának esélyét csökkenti. C-vitamin tartalma sem utolsó így immunerősítő hatása különösen fontos lehet a megfázásos időszakban.

Szilva

Ha már a sötétlila gyümölcsöknél tartunk, meg kell említenünk a szilvát is. Az ebben a gyümölcsben található anyagok is rendkívül hatékonyan veszik fel a harcot a rákos sejtekkel szemben, valamint koleszterincsökkentő hatása is ismert. Ám legrégebb óta egy mindennapi de annál bosszantóbb probléma kezelésére alkalmazzák: ez az egyik leghatékonyabb természetes hashajtó.

Mogyoró

Bár a mogyoró, mint az olajos magvak többsége rengeteg kalóriát és zsírt tartalmaz, nem szabad megijedni tőle. Ezek a zsírsavak ugyanis telítetlenek, így nem, hogy nem károsak, de kimndottan jót tesznek szervezetünknek. Támogatják az idegműködést és jelentős koleszterincsökkentő hatásuk is van. A mogyoró E- C- és B-vitaminokban is gazdag így a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen is hatékony védelmet nyújt.

A tegnap kezdett sorozatunk mai részében egy igazi klasszikussal és két hasonlóan kedvelt, ám lényegesen ritkábban fogyasztott kedvenccel ismerkedünk meg.

Körte

A körtéknek az almákhoz hasonlóan rengeteg különböző fajtája ismert. Szabálytalan formájuk mellett másik közös tulajdonságuk, hogy rengeteg, rostot ásványi anyagot, és vitamint tartalmaznak. Csupán egy körte is biztosítja az ajánlott napi rostbevitel közel 5 %-át, ami a bélrendszerre gyakorolt pozitív hatásának hála segít megóvja a vastagbelet és a nyálkahártyát a rákos vegyületektől. Egyéb immunerősítő hatása is van, hiszen az almákénál lényegesen magasabb C-vitamin szintje ellenállóbbá tesz a betegségekkel szemben.

Gesztenye

A szelídgesztenye az ősz és a tél egyik legkedveltebb finomsága, ám lássuk be leginkább utcai árusoktól vásárolt kis tasakokból, vagy püré formában fogyasztjuk. Pedig a szúrós héjba bújt kis termés igazán egészséges! C-vitamin tartalma vetekszik a citroméval, ezen felül pedig rengeteg káliumot és kalciumot tartalmaz, így hasmenéses vagy hányásos betegségek esetén is hasznos lehet. A népi gyógymódik régóta használják légúti megbetegedések, szamárköhögés és hörghurut kezelésére, aminek eredményeit a modern orvostudomány is alátámasztja.

Sütőtök

A rikító narancssárga sütőtök egy másik igazi őszi-téli finomság, pedig jótékony hatásai az év bármely egyéb részében is hasznunkra lennének. A tökfélék közül ebben találhatóak a legnagyobb mennyiségben A-, B- és C-vitaminok, amik erősítik az immunrendszer és támogatják az idegrendszert, agyműködést. Magas ásványi anyag tartalmának hála bővelkedik antioxidánsokban, így a daganatos és érrendszeri betegségek megelőzésében is jeleskedik. A sütés mellett számos egyéb módon, krémleveskét, krumplit kiváltó püréként, húsok mellett köretként remekül alkalmazható így remek alapanyag a konyhában is.

Azt mindannyian megtanultuk még kisiskolás korunkban, hogy az ősz a betakarítás évszaka. Ám az már kevésbé köztudott, hogy az ilyenkor a boltokban és piacokon megtalálható rengeteg friss finomságnak milyen élettani hatásai vannak. Ezeket vesszük most végig.

Dió

A dió a maghéjasok családjába tartozik, így a többi rokonához hasonlóan kiváló E-vitamin forrás. Ez nem csak növeli állóképességünket, de vértisztító hatásának hála lassítja az öregedést is.  A manapság egyre fontosabbnak ítélt omega 3 és egyéb telítetlen zsírsavak is megtalálhatók benne. A dió számos olyan ásványi anyagot, E-vitamint, vasat, fehérjéket, foszfort és káliumot is tartalmaz, amiket általában állati eredetű táplálékokból veszünk magunkhoz, így a vegetáriánusok is nagyszerűen alkalmazhatják.

Alma

Az almáknak számos faja létezik, de mindegyikre igaz, hogy gazdagok kalciumban, foszforban, vasban és magnéziumban. Ezek kiegyensúlyozottá teszik szervezetünket és idegrendszerünket is támogatják. Ezen felül az almák jelentős A és B-vitamin forrásnak tekinthetők, amik együtt különösen jó hatással vannak a bőrre, a hajra és a fogakra. Anyukánk nem tévedett nagyot, amikor kijelentette, hogy a „héjában van a vitamin”, hiszen a C-vitamin valóban itt koncentrálódik.

Szőlő

A szőlő klasszikus őszi gyümölcs, ami ilyenkor minden gyümölcskosár kötelező szereplője. Bővelkedik ásványi anyagokban, elsősorban káliumban, de antioxidánsokat és koleszterincsökkentő anyagokat is nagy mennyiségben tartalmaz. Érdemes azonban ésszel fogyasztani, hiszen ez az egyik legmagasabb cukor tartalmű gyümölcs. Ez persze a kiváló borok készítéséhez elengedhetetlen, de mint tudjuk túlzott fogyasztása sok baj eredője lehet.