Pörögj fel!

Lehet, hogy a mai gyerekek jobban kiismerik magukat a mobilnet és az érintőképernyős kütyük világában, de úgy tűnik, a sportpályán elmaradnának szüleik gyerekkori teljesítménye mögött.

Egy friss amerikai kardiológiai tanulmány szerint sokkoló, mennyire elmarad a mai kölykök edzettségi szintje az egy generációval korábban mért adatoktól. 1970 óta évtizedenként mintegy hat százalékot romlik a gyerekek teljesítménye az Egyesült Államokban. A kutatók nemzetközi összehasonlítást is végeztek. Ebből kiderült, hogy világszerte mintegy 15 százalékkal maradnak el a gyerekek a sportok terén „az ősök” valamikori teljesítményétől. 

Grant Tomkinson, a kutatás vezetője szerint a hanyatlásnak több oka van, de a következményei nyilvánvalóak. A kevesebb sport és mozgás 30-60 százalékban okolható a terjedő gyerekkori elhízásért. Ez nem csak esztétikai kérdés, mutatott rá Tomkinson: ha valaki már gyerekkorában sem edzett, akkor életében jóval nagyobb eséllyel kell egészségügyi problémákkal, például szívbetegségekkel szembenéznie.

Szerencsére a kutatók a jobbító javaslatokkal sem maradtak adósok. Tomkinson szerint naponta legalább egy óra intenzív testmozgásra, például úszásra, futásra vagy bringázásra kell szoktatni a gyerekeket. Ez nem tűnik soknak, mégsem magától értetődő a fejlett országokban. A Kanadai Egészségügyi Szolgálat szerint az országban élő gyerekek többsége nem mozog eleget az optimális fejlődéshez – ők is egy óra mérsékelt és intenzív szakaszokat tartalmazó testmozgást javasolnak.

Szerintetek régen egyszerűbb volt sportra, mozgásra bírni a gyerekeket? Mivel lehet őket a leginkább elcsábítani a képernyők és kütyük elől?

VIA: Best Health

Hagymaféléből a magyar konyha is számosat használ, van ezek közt kora tavasszal termő és olyan is, amit késő ősszel lehet frissen kapni. Ami közös bennük, az jellegzetes ízük és illatuk, valamint, hogy rendkívül egészségesek. Vegyük őket sorra!

Újhagyma

Még mindig meglepően sokan nem tudják, hogy az újhagyma a vöröshagyma 'idő előtt' kiszedett példánya. A még nem kikerekedett hagymarész ugyanúgy fogyasztható mint zöld leveles részének a legvége. Íze lényegesen enyhébb, mint a kifejlett vöröshagymáé, így nyersen salátákba, krémekbe, szószokba is nyugodtan használhatjuk.

Ekkor jó tulajdonságaiból is többet őriz meg: serkenti az emésztést, megelőzi az érelmeszesedést, jelentős B1-, B2-, C-vitamin valamit vas- jód-, és káliumtartalma.

Vöröshagyma

A vöröshagymát bemutatni senkinek sem kell. Szinte túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a hagyományos magyar receptek egytől egyig az „Egy fej apróra vágott vöröshagymát zsiradékon üvegesre párolunk...” kezdetű mondattal indulnak. Nincs is ezzel baj, hiszen a kifejlett vöröshagyma is rendkívül egészséges, igaz frissen keveset fogyasztjuk. Pedig így kedvezően hat a koleszterinszintre, antibakteriális és immunerősítő hatása is van. A népi gyógyászatban évszázadok óta hurutos és légúti megbetegedések kezelésére használják, de akár darázscsípésünket is kezelhetjük vele.

Lilahagyma

A lilahagyma szintén a vörös közeli rokona azonban fehér húsát sötétbordó, lila héj veszi körül. Íze sokkal enyhébb, izgalmasabb így fogyasztása inkább nyersen ajánlott. Hidegtálak, szendvicsek, krémek remek kiegészítője. Jótékony hatásai a vöröshagymáéhoz hasonlóak.

Fehérhagyma

Itthon talán ez a legkevesebbet használt hagymafajta ennek ellenére szinte biztosan mindannyiunk találkozott már vele. Ezt használják ugyanis az amerikai gyorséttermek, hiszen íze lényegesen lágyabb a vörösénél, így nyersen is remek kiegészítője a hamburgereknek.

Fokhagyma

A fokhagyma minden hagymafélék legegészségesebbike! Antibakteriális hatású, csökkenti a koleszterinszintet, enyhíti a nátha és a megfázás tüneteit, elűzi a bélférgeket, és a legújabb kutatások szerint fogyasztása csökkenti a daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét. Természetesen ezek nincsenek ingyen, a legegészségesebb hagyma jótékony hatásait a legerősebb, a legnehezebben elűzhető illatával együtt tudjuk csak magunkévá tenni, így fogyasztása társaságban csak rágógumival felszerelkezve ajánlott :)

Gyöngyhagyma

A gyöngyhagyma a fokhagyma kerekdedebb rokona. Elsősorban Hollandiában, Németországban és Olaszországban termesztik idehaza ritkán találkozni vele frissen. Ecetben eltéve viszont annál gyakrabban, és így is nagyszerű társ a konyhában. Bár erős ízéből valamit veszít az ecettől az talán még jellegzetesebb lesz, így hidegtálak, szendvicsek remek kísérője.

Snidling

A snidling vagy metélőhagyma is nyersen a legfinomabb, így a legjobb ha feltálalt ételt díszítésként szórjuk meg vele. Jól bírja a hideget, ezért egész télen képes minket ellátni, ezért sokszor élő példányait árulják, amit cserépből nevelve magunk is gondozgathatunk.

Póréhagyma

A póréhagyma kinézetében leginkább egy túlnőtt újhagymára hasonlít,azonban külön fajtáról van szó. Legnagyobb előnye, hogy nyáron érő fajtái mellett idehaza október novemberben beérőket is termesztenek, amiket akár az első fagyokig is a földben lehet hagyni, így biztosítva friss zöldséget a sötét téli hónapokban is.

Szintén rengeteg vitaminban gazdag, elsősorban A-, C-, és E-vitamint tartalmaz. Emellett nagyszerű köptetőként is szolgál, így a garatot a légcső egyéb részeit is segít megtisztítani.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!

A pollenallergia több tízezer ember életét keseríti meg idehaza, ráadásul a kutatások szerint az allergiások száma folyamatosan növekszik. Akik nem küzdenek ezzel a betegséggel, szinte el sem tudják képzelni mennyire megnehezíti az 'áldozatai' életét. Ahány növény, annyiféle pollen, és ahány pollen annyiféle allergia létezik így a szezon már március elejétől egészen szeptemberig tarthat. Sokak számára egy tavaszi kirándulás változhat rémálommá, és vannak akiknek az augusztusi vakációt, kikapcsolódás lehetetleníti el túlérzékenységük. Számos receptre kapható és vény nélküli gyógyszer is kapható a patikáékban, amik egyénenként több-kevesebb sikerrel tudnak segíteni, azonban egy kis odafigyeléssel, házi praktikákkal gyógyszer nélkül is enyhíthetünk panaszainkon.

Tervezzünk előre!

A levegőben szálló por és pollenek mennyisége nem mindig azonos. Ez nagyban függ az időjárástól, hogy volt e napokban eső, erős szél, stb. Ha kirándulni szeretnénk érdemes lehet alaposan utánajárni a dolgoknak. Válasszunk eső utáni napokat, ilyenkor amúgy is frissebb a levegő, mint nagy melegben.

Figyeljünk a légzésre!

Bár tudjuk, hogy ezt mondani sokkal könnyebb, mint be is tartani mégis érdemes figyelni a légzésre. Mindig az orrunkon keresztül vegyünk levegőt, hiszen így az orrüreg apró szőrszálai és a nyálkahártya segítenek csökkenteni a szervezetbe jutó pollenmennyiséget. Természetesen a nemkívánatos por ezeken keresztül is irritál, így akkor is fújjuk ki alaposan orrunkat, ha nem vagyunk taknyosak.

Kerüljünk egyes növényeket

Azt mondanunk sem kell, hogy a pontos allergiatesztek elvégzése mennyire fontos. Ha tudjuk mi irritálja szervezetünket megpróbálhatjuk minél jobban elkerülni azt. Nyilvánvalóan nem érdemes nyír- nyár- vagy juharfa erdőbe menni virágzás idején, ha ezekre vagyunk allergiások. Más helyeken is maradjunk a kijelölt turistautak mentén.

Védjük szemünket is

Sok levegőben szálló részecske a szemünkön keresztül is közvetlen kapcsolatba kerülhet szervezetünkkel így ennek védelméről is gondoskodjunk. Különösen ha szeles az idő fontos, hogy viseljünk napszemüveget, ezt a nyári verőfényben az UV védelem miatt amúgy sem árt észben tartani.

Lassan a testtel!

Ha odakint mozgunk vagy sportolunk, sose erőltessük túl magunkat. Minél gyorsabban és erőteljesebben légzünk, vagy lihegünk annál több pollen jut szervezetünkbe. A kemény edzéseket így érdemes egy kicsit elhalasztani.

Alaposan mosakodjunk!

Ha szabadban jártunk mindenképp zuhanyozzunk le alaposan. Ne csak a testünket csutakoljuk át rendesen de a hajunkat is feltétlenül mossuk meg, hiszen ez igazi 'porfogó', ami legérzékenyebb szerveink, orrunk, szemünk és szájunk közelében tartja a zavaró részecskéket.

Vetkőzz!

Ha allergiától szenvedünk bizony a szennyes is külön bánásmódot igényel a legrosszabb hetekben. A levetett ruhát többnyire nem áll módunkban azonnal kimosni (pedig ez lenne a legjobb) de egyéb elővigyázatosságokat tehetünk. A mindig zárható, fedeles szennyes kosarat válasszunk, és a levetett ruhát semmiképp sem a háló vagy egyéb lakószobában tartsuk, hiszen így állandóan közelünkben lesznek 'támadóink'. Ha a fentiekre nincs lehetőségünk a ruhát tegyük egy becsomózott nejlonzacskóba, hogy a mosásig hermetikusan elzárjuk magunktól a beletapadt polleneket.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!

Mi is számtalanszor elmondtuk már, hogy milyen fontos, hogy rendszeres testmozgást végezzünk. Nem csak szervezetünket tarthatjuk így karban, de szellemileg is nagyon fontos, hogy le tudjuk vezetni a munkahelyi stresszt, megtörjük a monotonitást, stb. Szerencsére manapság egyre többen fordítanak kellő figyelmet a szükséges testmozgásra, ugyanúgy ahogy bolygónk megóvása, a környezetvédelem is egyre fontosabb téma. Ha mindkettő fontos számunkra, és miért ne lenne az, akkor olyan sportot igyekezzünk keresni, amivel a lehető legkisebb mértékben terheljük környezetünket.

Séta és gyaloglás

Sokak számára butaságnak tűnik a gyaloglást az egészséges testmozgások közé sorolni, hiszen sétálni mindenki szokott. Ez igaz is, ugyanakkor ha belegondolunk, hogy hány métert teszünk meg így, különösen ha autóval járunk az eredmény elég elszomorító lesz. pedig a szakemberek szerint egy egészséges felnőttnek legalább napi 10.000 lépést kéne megtennie (ami nem egyenlő 10.000 méterrel!). A gyaloglás, bár csak nagyon kis mértékben veszi igénybe az ízületeket jelentősen csökkenti a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának veszélyét. Ráadásul sétálni rengeteg alkalmunk van, anélkül, hogy külön időt szakítanánk edzésre. Elég pár perccel előbb elindulni, és az eggyel távolabbi buszmegállót célba venni, vagy otthon hagyni az autót néhanapján.

Futás

A gyaloglás felgyorsított rokona, már sokkal jobban igénybe veszi az ízületeket, különösen a térdet, így nem is biztos, hogy bárki végezheti rendszeresen. Ugyanakkor ez a rendkívül természetes mozgásforma, mivel a legtöbb kardio-edzéssel ellentétben évezredek óta az ember sajátja sokkal több kalóriát képes elégetni adott idő alatt, mint bármi egyéb. Külön öröm, hogy a gyalogláshoz hasonlóan futni is bárhol lehet, és bár utcai ruhában, így a busztól hazafele űzni nem a legpraktikusabb, akárhol is lakunk, biztosan találunk olyan helyet a közelben, ahol átmozgathatjuk magunkat.

Kerékpározás

Ha már eddig is többször megemlítettük, hogy néha érdemes kihagyni a buszozást, vagy az autóba ülést, akkor nem mehetünk el szó nélkül amellett az eszköz mellett sem, ami ezeket akár teljesen ki is válthatja. Ez pedig természetesen a bicikli. Szerencsénkre hazánkban is egyre elterjedtebb a városi biciklizés (a minap több tízezren vonultak a Budapesti Criticall Mass-en), aminek hála nem csak a városok levegője lehet tisztább, de a tömegközlekedési eszközökön is enyhülhet a csúcsforgalomban tapasztalható zsúfoltság. Persze, ha életvitelünk nem engedi meg, hogy mindennap biciklizzünk, akkor előkaphatjuk hétvégente a bringát, hogy kitekerjünk vele a természetbe, kiránduljunk egy kicsit. Az eddigiekkel szemben komoly hátránya, hogy több tízezres felszerelésre lesz szükségünk, ami azonban ha jól bánunk vele hamar behozza az árát.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!

Már korábban is hangsúlyoztuk, hogy bár a sport, a mozgás elengedhetetlen az egészséges élethez, azt nem szabad ész nélkül csinálni. A leggyakoribb tünet, ami ennek az alapszabálynak a nem betartását jelzi az izomláz. Ezzel a kellemetlen állapottal talán nem túlzás kijelenteni, hogy már mindenkinek volt dolga. Jelentkezhet a végtagokban, hasizmainkban, de szinte a test bármely részén. Ha izomlázunk van biztosak lehetünk benne, hogy nem melegítettünk be kellőképpen, vagy ha igen akkor ennek ellenére túl megerőltető tevékenységet végeztünk. Olyat, amire testünk nem volt felkészülve és ennek kárát izmaink viselik.

Mi az izomláz?

Széles körben elterjedt az elmélet, miszerint az izomlázért az izmokban felhalmozódott tejsav a felelős. Ez a vegyület, az izmok túlerőltetése miatt keletkezik, amikor a nagy igénybevétel miatt oxigénhiány lép fel az izmokban, így azok nem tudják tökéletesen lebontani a tápanyagokat. A tejsav-elmélet azonban megdőlni látszik. A legfőbb érvek ellene, hogy az izomláz többnyire amatőr sportolóknál, kevésbé edzett embereknél jelentkezik, pedig a profi sportolók izmaiban is ugyanannyi tejsav termelődik komoly igénybevétel esetén. Szintén cáfolja ezt az a tény, hogy bár a tejsav akár órák alatt is képes teljesen lebomlani, az izomlázas tünetek többnyire csak másnap jelentkeznek és akár napokig is eltarthatnak.

Az újabb kutatások szerint az izomláz az izomrostokban a megerőltetéstől keletkező mikroszkopikus repedések, szakadások és az ezekben fellépő gyulladás következménye.

Bemelegítés vagy rendszeres nyújtás

A fenti okok miatt sokan mondják, hogy az alkalmi sportolók számára az alapos bemelegítés sem nyújt teljes biztonságot az izomláz elől, hiszen az izmok fizikai túlterhelése ettől függetlenül megtörténhet. Azonban ha hosszabb távon folyamatosan eddzük, nyújtjuk és lazítjuk izmainkat, ahogy a profi sportolók teszik, az végül ellenállóbbá teheti őket.

Ha már megtörtént a baj – fokozzuk a vérbőséget!

Ha nem is sikerült elkerülni az izomlázat a tüneteket és azok időtartalmát még minimalizálhatjuk. Ha fokozzuk a vérbőséget azzal felgyorsul a sejtek, így az izomsejtek anyagcseréje is. Ennek hála pedig regenerálódni is gyorsabban tudnak. Nem rossz ötlet tehát a meleg borogatás de még jobb, ha forróvizes fürdőt veszünk vagy beülünk a szaunába hiszen ezek nem csak az adott terület vérkeringését pezsdítik fel, hanem az egész testre hatással vannak.

Jöhet a magnéziumkúra

A magnéziumnak fontos szerepe van az idegrendszer és az izmok egészséges működésében. Ez utóbbiakban szabályozza az anyagcserét, azok gyorsabb gyógyulását segíti. Az ajánlott nap bevitel 300mg körül mozog, ha izomlázunk van ezt érdemes lehet 500 mg fölé is felvinni. Ebben hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák és halfélék lehetnek segítségünkre.

Kutyaharapást szőrivel?

Ezt a módszert még a korábbi tejsav-elmélet hívei gyakorolták, mondván az újabb edzés segít az izmoknak feldolgozni és kilökni a lerakódott mellékterméket. Azonban ma már beigazolódni látszik, hogy az újabb megerőltetés csak még nagyobb nyomás alá helyezi a gyulladást így azok lassabban gyógyulnak. Ha komoly panaszaink vannak akár 4-5 napra is hagyjunk fel az edzéssel és ezután is csak 'kímélőprogramon' indítsuk újra.

Óvatosan masszázzsal is!

Ez az utóbbi tanács igaz a masszázsra is. Bár általánosságban elmondható, hogy aki rendszeresen és komolyan sportol jól teszi ha legalább heti rendszerességgel ellátogat egy profi sportmasszőrhöz, a gyulladt izmokat nem érdemes azonnal megdolgozni. A lágy, simító mozdulatok jót tesznek, hiszen ezek is növelik vérbőséget de a komolyabb gyúrással várjunk pár napot.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!