Pörögj fel!

Bár az időjárás sok jóindulattal is minimum furcsának mondható, hiszen két naponta váltják egymást a 30 fokok és a az óriási viharok, kétségtelen, hogy már javában nyár van. Nyakunkon az iskolai vakáció, és aki teheti hamarosan megindul a Balaton, vagy a közeli tengerek partja felé. Persze ha strandolni nem is készülünk, biztos megfordul a fejünkben, hogy a nagy hőséget a városban is egy szál semmiben a legkönnyebb elviselni. Akárhogy is, folyamatosan ki vagyunk téve a nap UV sugarai által ránk leselkedő veszélyeknek, így ezekre fel kell készülnünk. És bár ezt évről évre egyre többen veszik tudomásul, még mindig van pár gyakori hiba, amit a legtöbben elkövetünk.

Elfelejtünk újra kenni

Bár az egészségügyi kampányoknak hála, a legtöbben már bekenik magukat, ha tudják, hogy egész nap ki lesznek téve a nap erejének, ám ennek megismétléséről a legtöbben megfeledkeznek. Pedig a legtöbb naptej csak 2-3 órára nyújt védelmet. Természetesen vannak 8 órás védelemmel kecsegtető naptejek is azonban sokan ezt is hajlamosak leizzadni, a tengervíz pedig még a legjobb márkák termékeit is hatástalanítja pár órán belül. Ha biztosra akarunk menni nem árt magunkat 3 óránként újra bekenni!

Nem használunk elég krémet

Biztos sokan tértetek már haza egy nyaralásról félig üres naptejes flakonnal, pedig ennek szinte sose szabadna megtörténnie. Ahhoz, hogy egész testünket bekenjük legalább egy feles-pohárnyi, vagy tojásnyi krémre van szükségünk. Sokan megijednek, hogy miután szétkenték a krémet fehérek maradnak, pedig ez nem kéne, hogy gondot okozzon. Így biztos, hogy mindenhova jutott elég, a fehérség pedig pár perc alatt úgyis felszívódik. Egyébként sem árt időt hagyni bőrünknek, hogy felszívja a krémet, a naptejek a felhordástól számított 20-30 perccel később fejtik ki legjobban hatásukat.

Lejárt szavatosságú terméket használunk

Ez a hiba részben kapcsolódik az előzőhöz, a megmaradt naptejet gondosan eltesszük, majd egy évig hagyjuk csücsülni a fiók aljában. Bár az ételekkel ellentétben a lejárt krémek használatának nagy részéből közvetlenül nem származhat bajunk, a kívánt hatást jó eséllyel nem fogjuk elérni.

Nem megfelelő krémet választunk

A krémek és olajok faktorszámát ma már mindenki megvizsgálja vásárlás előtt, hiszen ez jelzi, hogy milyen fényvédő faktorral (SPF) rendelkezik a termék. Azonban az SPF csak az UV-B típusú sugárzástól nyújtott védelmet jelzi, így sok esetben a legmagasabb faktorú termékek szinte semennyi védelmet sem nyújtanak a szintén káros UV-A sugárzással szemben. Ne legyünk hát restek a hangzatos szlogenek mellett az apró-betűs részt is elolvasni, ahol erről is tájékozódhatunk!

Kihagyunk részeket

Az utolsó tulajdonképpen a legkönnyebben kivédhető, mégis a leggyakrabban elkövetett hiba. Valószínűleg mindenkivel előfordult már, hogy alaposan bekente hátát és vállait, a karjára és lábaira is ügyelt, majd rákvörös orrheggyel érkezett haza a strandról...Ne felejtsük el, hogy a nap sugarai nem csak fentről érkeznek de a környező tárgyakról, homokról, vízről visszaverődve is éreztetik hatásukat, így tényleg minden porcikánkat érdemes alaposan bekenni!

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!

Ha az elmúlt egy-két borongós nap nem is feltétlenül lobbantotta lángra bennünk a nyári hangulatot, tagadhatatlan, hogy rohamosan érkeznek a verőfényes kánikulai napok. Ennek nem a megemelkedett hőmérséklet az egyetlen velejárója, hanem a gyakran extrém módon megnőtt UV sugárzás is, amire mindenképp fel kell készülnünk, ha egészségesek akarunk maradni.

Az elmúlt évtizedekben egyre elterjedtebbekké és keresettebbekké váltak a magas minőséget nyújtó szerek, melyek bőrünket óvják az akár halálos megbetegedéseket is okozni képes sugaraktól. Ennek ellenére hazánkban is egyre gyakoribbak a bőrrák különböző típusai okozta halálesetek és az egyéb, UV sugárzás okozta megbetegedések. Még mindig sok ugyanis a széles körben elterjed tévhit a napozás körül, amik sokat árthatnak egészségünknek. Mi most az egyik leggyakoribbat szeretnék szétoszlatni.

Barnuljunk előre?

Sokan úgy gondolják, hogy ha még a késő tavaszi hetek gyengébb napsugárzásban (és legyünk őszinték, a fürdőruhaszezon beköszönte előtt...) magukra szednek egy kis barnaságot, az később, az igazán erős napsugarak érkezésekor majd kellő védelmet nyújt a bőrük számára.

A modern kutatások legújabb eredményeit és a bőrgyógyászok évtizedes tapasztalatait figyelembe véve azonban úgy tűnik ez az állítás egész egyszerűen nem igaz.

A barna bőr nem véd

A valóság ezzel szemben, hogy egy enyhe barnaság, mindössze alig 2-3 faktoros fényvédelmet nyújt a bőrünknek, ami lássuk be szinte semmisnek tekinthető, hiszen a boltokban alig kapni 15 faktorosnál gyengébb krémeket, a bőrgyógyászok pedig egyenesen a 30 felettieket ajáénlják.

A szolárium sem készít fel

Nem csak kora nyári, de a szoláriumokban szerzett csokiszín sem segít a fent vázolt problémán. A gépek speciális fénycsövei által kibocsátott UVA sugarak ugyanis még mélyebbre hatolnak a bőrben, és nincs rá semmiféle bizonyíték, hogy kevésbé lennének károsak, mint a a Nap természetes fényei.

Mi tehát a teendő?

Egy életre felejtsük el, hogy bőrünket még a nyár előtt felkészíthetjük a barnulásra. A bőrünk kellő védelméről akkor kell gondoskodnunk, amikor az a veszélynek közvetlenül van kitéve. Fedetlen testrészeinken, ne csak strandon, hanem mindig használjuk kellő védelmet nyújtó, magas faktorú napkrémet. A nyári hónapokban figyeljük az időjárás-jelentésekkor közölt UV jelentést is, és ezeket vegyük is figyelembe.

És a legfontosabb, már szinte közhelynek hangzó, de vitathatatlanul igaz jó tanács délelőtt 11 és 3 között ne tegyük ki magunkat a feltétlenül szükségesnél több napfénynek.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!