Pörögj fel!

A legfrissebb időjárás-előrejelzések szerint bár a hét elején még lehet zivatarokra számítani de hétvégére megérkezik az igazi kánikula. Erre több szempontból is fel kell készülnünk, mi most a legkellemesebb kezdjük... A meleg nyári napokon mindig jó ha van az ember tarsolyában egy könnyű mégis laktató, akár különleges alkalmakra is megfelelő finom recept. A következő kecskesajtos finomság éppen ilyen!

Hozzávalók:

• 2 rúd natúr kecskesajt (2x 15 dkg)
• ¼ bögre finomliszt
• 1 tojás
• ½ bögre Kellogg's Corn Flakes
• 1 kk. fokhagyma-granulátum
• 1 kk. reszelt citromhéj
• ½ kk. fekete bors
• 2 ek. balzsamecet
• ¼ bögre olívaolaj
• 1 ek. víz
• friss zöld saláta

Elkészítés:

Melegítsük elő a sütőt 180°C-ra.

A panírozáshoz, mint mindig, most is három lapos edényre lesz szükségünk.

Az elsőben öntsük össze, majd keverjük el a lisztet, a fokhagyma, bors és citromhéj felét.

A második edényben verjük fel a tojást, adjunk hozzá 1-2 kanál vizet vagy tejet is.

Egy harmadik edénybe szórjuk ki a finom összetört kukoricapelyhet.

Ezután jöhet a szokásostól semmiben sem eltérő panírozás: A nem túl vékonyra szeletelt sajtdarabokat először a lisztbe, majd a kukoricapehelybe forgatjuk, hogy az a lehető legteljesebben ellepve. Ha a panírt nem érezzük elég erősnek vagy vastagnak az nem gond, hiszen nem olajban fogjuk kisütni a sajtot, de ettől függetlenül ha szükségét érezzük, egészet megismételhetjük.

A Bepanírozott sajtot egy rétegben fektessük sütőpapírral bevont tepsibe és süssük 10 percig.

A salátadresszinghez keverjük össze a balzsamecetet és az olívaolajat a maradék fűszerekkel. Ha édesszájúak vagyunk megbolondíthatjuk pár csepp mézzel is.

A megsült sajtszeleteket tálaljuk szépen elrendezett friss salátaágyon, a dresszinget csak közvetlenül fogyasztás előtt öntsük a zöldségekre.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!

Vitathatatlan trend, hogy már nem csak az erre szakosodott bioboltok és -piacok polcain, de nagy áruházak és közértek kínálatában is egyre több organikusan termesztett, egyszerűbben mondva bio élelmiszer jelenik meg. Bár kikezdhetetlen tudományos vizsgálatok nem igazolták, hogy ezek fogyasztása egészségesebb lenne, sokunk szívesebben teszi ezeket a kosárba. Itt jön azonban egy kis bökkenő. A biotermékek szinte kivétel nélkül drágábbak, mint nagyüzemi termelésben előállított társaik. A legtöbbünk számára ráadásul nem csak megfizethetetlenek, de sokszor elérhetetlenek is az organikus termékek. Mi most pár olyan élelmiszert mutatunk be nektek, amikből tényleg érdemes a biot keresni.

Alma

Az almát emeljük ki első sorban, de több nagy szemű fán termő gyümölcsöt is sorolhatnánk ide. Ezekből, ugyanis a legtöbb vásárló gyakran darabonként válogat és igyekszik a legszebb, legsértetlenebb, egyszóval tökéletes szemeket kiválogatni. Ez a fajta fogyasztói magatartás természetesen hatással van a termelőkre is, így fokozottan ügyelnek, hogy minél kevesebb kukac-rágta vagy sérült gyümölcs kerüljön a ládákba. Ezt pedig leghatékonyabban nagy mennyiségű rovar- és egyéb kártevőirtószer alkalmazásával érhetik el, így ezeken a gyümölcsökön az átlagosnál magasabb ezek koncentrációja.

Csirkehús

A megemelkedett tojásárak miatt manapság sok szó esik a csirkék tartásáról, amit ipari körülmények között apró ketrecekkel oldanak meg. Hasonló a helyzet a vágásra szánt baromfikkal is. Amikor azonban az állatok relatív kis helyre tömegesen vannak bezsúfolva komolyan megnő a betegségek és fertőzések terjedésének esélye, amik ellen a termelők hatalmas adag antibiotikummal védekeznek. Ezek természetesen nem bomlanak le teljes mértékben az állatok szervezetében, így még a hűtőkbe kerülő húsban is található belőlük. Ha el akarjuk kerülni, hogy szervezetünk ezzel terheljük vásároljunk szabad tartású termelésből származó húsokat.

Leveles salátafélék

A salátafélékkel az almához hasonló problémák adódnak. A legtöbb vásárló, ha lyukas leveleket rág rögtön meghátrál, hiszen szemei előtt egy visszataszító csiga, vagy hernyó képe jelenik meg, amivel meg kell osztania vacsoráját. A nagyüzemi termelők reakciója itt is ugyanaz. Nagyobb mennyiségben használnak védőszert, amit már érdemes lehet elkerülni. Vigyázzunk ugyanakkor az organikus termékekkel is! A természetes trágyákkal kezelt földközeli növények sokak szerint jobban terjesztenek olyan veszélyes baktériumokat, mint az e-coli és társai. Ezért ezeket is mindig alaposan át kell mosni.

Import, nem szezonális gyümölcsök

A távoli országokból származó gyümölcsökkel is érdemes vigyázni. Egyrészt nem lehetünk biztosak, hogy itt milyen vegyszereket használnak, ezeknek mennyi a maximálisan megengedett koncentrációja a késztermékekben. Az Európai Unió, így hazánk szabályai is viszonylag szigorúnak éppen ezért relatív biztonságosnak mondhatók, míg ez nem minden esetben igaz észak-afrikai vagy dél-kelet ázsiai országokra. Az sem mellékes szempont, hogy ezeket a gyümölcsöket sokszor még félig éretlenül szedik le, és hosszú újuk során az érést lassító gázokkal védik meg frissességüket, amik nyomokban még a kosárba kerüléskor is megtalálhatóak rajtuk.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!