Pörögj fel!

Hagymaféléből a magyar konyha is számosat használ, van ezek közt kora tavasszal termő és olyan is, amit késő ősszel lehet frissen kapni. Ami közös bennük, az jellegzetes ízük és illatuk, valamint, hogy rendkívül egészségesek. Vegyük őket sorra!

Újhagyma

Még mindig meglepően sokan nem tudják, hogy az újhagyma a vöröshagyma 'idő előtt' kiszedett példánya. A még nem kikerekedett hagymarész ugyanúgy fogyasztható mint zöld leveles részének a legvége. Íze lényegesen enyhébb, mint a kifejlett vöröshagymáé, így nyersen salátákba, krémekbe, szószokba is nyugodtan használhatjuk.

Ekkor jó tulajdonságaiból is többet őriz meg: serkenti az emésztést, megelőzi az érelmeszesedést, jelentős B1-, B2-, C-vitamin valamit vas- jód-, és káliumtartalma.

Vöröshagyma

A vöröshagymát bemutatni senkinek sem kell. Szinte túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a hagyományos magyar receptek egytől egyig az „Egy fej apróra vágott vöröshagymát zsiradékon üvegesre párolunk...” kezdetű mondattal indulnak. Nincs is ezzel baj, hiszen a kifejlett vöröshagyma is rendkívül egészséges, igaz frissen keveset fogyasztjuk. Pedig így kedvezően hat a koleszterinszintre, antibakteriális és immunerősítő hatása is van. A népi gyógyászatban évszázadok óta hurutos és légúti megbetegedések kezelésére használják, de akár darázscsípésünket is kezelhetjük vele.

Lilahagyma

A lilahagyma szintén a vörös közeli rokona azonban fehér húsát sötétbordó, lila héj veszi körül. Íze sokkal enyhébb, izgalmasabb így fogyasztása inkább nyersen ajánlott. Hidegtálak, szendvicsek, krémek remek kiegészítője. Jótékony hatásai a vöröshagymáéhoz hasonlóak.

Fehérhagyma

Itthon talán ez a legkevesebbet használt hagymafajta ennek ellenére szinte biztosan mindannyiunk találkozott már vele. Ezt használják ugyanis az amerikai gyorséttermek, hiszen íze lényegesen lágyabb a vörösénél, így nyersen is remek kiegészítője a hamburgereknek.

Fokhagyma

A fokhagyma minden hagymafélék legegészségesebbike! Antibakteriális hatású, csökkenti a koleszterinszintet, enyhíti a nátha és a megfázás tüneteit, elűzi a bélférgeket, és a legújabb kutatások szerint fogyasztása csökkenti a daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét. Természetesen ezek nincsenek ingyen, a legegészségesebb hagyma jótékony hatásait a legerősebb, a legnehezebben elűzhető illatával együtt tudjuk csak magunkévá tenni, így fogyasztása társaságban csak rágógumival felszerelkezve ajánlott :)

Gyöngyhagyma

A gyöngyhagyma a fokhagyma kerekdedebb rokona. Elsősorban Hollandiában, Németországban és Olaszországban termesztik idehaza ritkán találkozni vele frissen. Ecetben eltéve viszont annál gyakrabban, és így is nagyszerű társ a konyhában. Bár erős ízéből valamit veszít az ecettől az talán még jellegzetesebb lesz, így hidegtálak, szendvicsek remek kísérője.

Snidling

A snidling vagy metélőhagyma is nyersen a legfinomabb, így a legjobb ha feltálalt ételt díszítésként szórjuk meg vele. Jól bírja a hideget, ezért egész télen képes minket ellátni, ezért sokszor élő példányait árulják, amit cserépből nevelve magunk is gondozgathatunk.

Póréhagyma

A póréhagyma kinézetében leginkább egy túlnőtt újhagymára hasonlít,azonban külön fajtáról van szó. Legnagyobb előnye, hogy nyáron érő fajtái mellett idehaza október novemberben beérőket is termesztenek, amiket akár az első fagyokig is a földben lehet hagyni, így biztosítva friss zöldséget a sötét téli hónapokban is.

Szintén rengeteg vitaminban gazdag, elsősorban A-, C-, és E-vitamint tartalmaz. Emellett nagyszerű köptetőként is szolgál, így a garatot a légcső egyéb részeit is segít megtisztítani.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!

Minisorozatunk nyitórészében bemutattunk nektek pár egészséges és finom egzotikus gyümölcsöt, melyeket egy kis utánajárással a jól ismert hazai gyümölcsök téli áránál nem is sokkal drágábban beszerezhetünk. Ezekkel nem csak eddig ismeretlen új ízeket és különleges recepteket próbálhatunk ki, de egészségünk javára is válhatnak. Folytassuk hát a kutakodást a messzi öldek legfinomabb csemegéi között.

Kaktuszfüge

Bizony, határainkon túl a kaktuszok sem csak szúrós szobanövényként ismertek. Egy mexikói fajtájuknak a termése is jó szolgálatot tesz, mégpedig finom gyümölcsként. Édeskés-savanykás ízük igazán üdítő élményt nyújt, a tüskékkel azonban érdemes vigyázni! Legfinomabb ha jéghidegen gyümölcssalátába szeljük, vagy magában fogyasztjuk.

Physalis, avagy földicseresznye

Ez az apró narancssárgás cseresznyéhez hasonló termés az Andokból származik, azonban Dél-Afrikában háziasították, hogy skorbutos betegeket gyógyítsanak magas C-vitamin tartalmának segítségével. A savanykás gyümölcsöt élénk színe és szerteágazó elszáradt hártyahéja miatt elegáns éttermekben gyakran használják desszertek díszítésére. Azonban önmagában, vagy kompótként elkészítve is kiváló.

Maracuja

A maracuja nevével egyre többet lehet találkozni, azonban többnyire csak gyümölcslevek és egyéb készítmények kiegészítőjeként. Pedig frissen is nagyon finom. A passiógyümölcs közeli rokona a trópusok legnagyobb részén megterem, azonban igazán csak az 1000 méter fölötti magaslatokat kedveli. Erős, jellegzetes íze miatt tortakrémek, joghurtok nagyszerű kiegészítője lehet.

Nashikörte, almakörte

Az Európában termő almák és körték Távol-keleti rokona a nashi. Ahogy nevéből is látszik leginkább az általunk ismert alma és körte keresztezésére hasonlít, pedig eredetileg önálló faj volt. Azóta azonban több száz fajtáját tenyésztették ki, így kerekdedebb, és bő-levű körteformájú típusai is akadnak.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!

Sokan gondolják úgy, hogy az egészséges táplálkozás felé vezető úton az első lépés a cukros nassok elleni tilalmat bevezetése. Ez így rendben is lenne, de nem kevés ember esik abba a hibába, hogy ezeket önkéntelenül is sós snackekkel pótolja, mert lássuk be: egy fárasztó nap után bizony jó érzés a tévé előtt ülve majszolni valami apróságot, még ha már vacsoráztunk is. Pedig a sózott mogyoró, burgonyachips vagy ropi nem sokkal jobbak, mint cukrozott társaik. Mégis mivel helyettesíthetjük akkor a fent említetteket úgy, hogy abból kárunk ne származzon? Erre következik itt most néhány példa.

Olívabogyó

Az olívával sokan úgy vannak, mint a spenóttal: gyerekkorukban egyszer megkóstolják, aztán egy életre eldöntik, hogy ezt bizony nem szeretik. Pedig érdemes, neki adni még egy esélyt, hiszen a különböző fajták ízvilága és ereje igencsak eltérő lehet. Ráadásul az alapvető rostok mellett számtalan vitamint tartalmaznak, aminek hála messze egészségesebbek, mint a szokásos nassok. Igaz bár, hogy ezek roppant sós vízben lettek tartósítva, ha bő vízzel átmossuk őket ennek a nemkívánatos sótartalomnak a jelentős részétől megszabadulhatunk.

Zöldségrudacskák

Vágjunk fel uborkát, répát, kaliforniai paprikát hosszában csíkokra és majszoljuk el ezeket. Meg fogunk lepődni milyen jólesnek! Ha ez nem elégítene ki minket, ehetünk hozzájuk valami mártogatni valót. Persze itt is érdemesebb a boltiak helyett valami sajátot készíteni: egy karakteresebb ízű rokfortos kence vagy kőrözött kiválóan passzol a zöldségekhez természetes ízéhez, de készíthetünk egy könnyű paradicsom salsát vagy padlizsánkrémet is.

Zöldség- és gyümölcschipsek

Bizony a klasszikus chips nem csak krumpliból készíthető. Nagyon finom a répából, zellerből, cukkiniből vagy akár céklából készült ropogtatni való is. Sőt nem csak zöldségeket, de gyümölcsöket, almát, ananászt is el lehet így készíteni. Ezek számos verziója kapható a boltokban is, de az interneten fellelhető tömérdek recept segítségével magunk is kísérletezhetünk.

Popcorn

Bár ez az egyik legalapvetőbb filmnézős ropogtatni való mégsem lehet együtt emlegetni a többiekkel. Egyrészt levegős állagából adódóan, sokkal kevesebbet falunk fel belőle, másrészt a kukorica szemeket egészben fogyasztjuk el, így sokkal több gazdagabb vitaminokban és rostokban. Persze érdemes a túlsózott, extra zsiradékkal pattogtatott bolti kukoricákat elkerülni. A saját készítésű kukoricát sem tart sokkal tovább elkészíteni, mint a zacskózottat betenni a mikróba, ráadásul, ha magunk készítjük úgy ízesítjük, ahogy csak szeretnénk.

Magvak

Bár pár sorral feljebb a sózott magvakat kerülendőként emlegettük, ez nem igaz minden fajtájukra. A bolti mogyoró, sózott mandula és társaik a pörkölés során extra zsiradékokat vesznek fel, majd rengeteg sóval ízesítik őket. Pedig önmagukban egyáltalán nem károsak! Saját zsírtartalmuk telítetlen zsírsavakból áll, efelett jelentékeny mennyiségű E-vitamin, magnéziumot, kalciumot és proteint tartalmaznak. Ha a boltok polcain a sótlan magvakat keressük, esetleg magunk őröljük őket nem lőhetünk nagyon mellé!