Pörögj fel!

Az egyszerű megfázást legtöbbünk, akár évente többször is saját bőrén tapasztalja. A betegség hétköznapisága azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne borzasztó kellemetlen eldugult orral vagy füllel, zsebkendők százait elpusztítva próbálni helytállni a mindennapokban. Így természetesen, mint legtöbb betegség esetében a náthával is több száz kutató veszi fel a harcot a világ minden pontján. Legújabb eredményeik egy részét saját tapasztalataink is alátámaszthatják, míg mások csak hosszú távon kecsegtetnek eredménnyel.

A megfézést okozó rhinovírus

A kipihentség nem segít, de az alvás igen

A pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem kutató kimutatták, egészséges felnőttek alvási szokásait elemezték, majd kimutatták miután megfertőzték őket, kimutatták, minél kevesebbet aludt a kísérleti nyúllá avanzsált páciens, annál kisebb hatékonysággal tudta csak felvenni a harcot a vírus ellen. Az eredményekre nem volt hatással, hogy az alanyok mennyire érzik kipihentnek magukat, ha valaki hét óránál kevesebbet aludt, akármilyen frissnek is érezte magát, nagyobb eséllyel betegedett meg.

A jó munkahely egészségesen tart.

Egy Japán munkavállalókon végzett amerikai kutatás kimutatta, hogy a munkájukat legkevésbé kedvelő dolgozók lényegesen több alkalommal betegedtek meg. Koreai kutatók szerint ráadásul nem csak érzelmi faktorok játszhatnak szerepet: eredményeik szerint a nagyobb munkahelyi stressznek kitett alkalmazottak is gyakrabban betegednek meg nyugodt körülmények közt dolgozó társaiknál. Külön érdekes, hogy utóbbi eredmény csak férfiak közt sikerült kimutatni, tehát a nők immunrendszerére nem hatott negatívan a stressz.

Megvan a vírusok géntérképe

Amerikai kutatók egy csoportjának sikerült feltérképezni 99 ismert és a megfázás tüneteiben bűnös vírus génjeit. Bár a vírusok eddig is ismertek voltak géntérképük ismerete hatalmas előrelépést jelent a kutatók számára. Ennek segítségével a jövőben megjósolhatóak lesznek a vírus terjedési tulajdonságai, és így a hatékonyabb védekezésben is komoly segítséget nyújthatnak.

Náthával a rák ellen

A kaliforniai molekuláris biológiával foglalkozó Salk Intézet a megfázást okozó vírusok immunrendszer-elleni küzdelmét vizsgálta. Normál esetben védekező rendszerűnk egy P53 nevű fehérjét termel, ami még a fertőzés szétterjedése előtt elpusztítja a megfertőzött sejteket. A vírusok egy része, a rákhoz hasonlóan, azonban egyszerűen deaktiválja a P53-at, így semmi sem állhat útjába. Kutatók szerint egy genetikailag manipulált vírus, mely nem lenne képes P53-al védett sejteket támadni, csak már rákkal fertőzött sejtekben tudna szaporodni, így elpusztítva a tumoros sejteket.

A télies, hideg hónapok érkeztére nem elég lakásunkat és ruhatárunkat felkészíteni, hiszen ilyenkor több betegség is versenyzik egymással, hogy minket ledönthessen a lábunkról. Ennek elkerülése érdekében érdemes felkészíteni immunrendszerünket a veszélyekre, hiszen ha így nem is előzhetők meg teljes mértékben egyes megbetegedések a kellemetlen tünetek erősségét és időtartamát érdemben lerövidítjük. Ehhez azonban nem elég a házi praktikákat elsajátítanunk, de fontos, hogy ismerjük meg ellenségeinket is!

A nátha és az influenza két alapvetően különböző megbetegedés, mégis sokan összekeverik őket. Ez nem is csoda, hiszen a tüneteik legtöbbször nagyon hasonlítanak egymásra és gyakran csak laboratóriumi körülmények közt állapítható meg, hogy pontosan milyen kórokozó váltotta váltotta ki a megbetegedést.

A nátha

Különösen igaz ez a náthára, ami egy a felső légutak nyálkahártyájában kialakuló vírusos megbetegedés. A nátha legfontosabb jellemzője, hogy nem is beszélhetünk 'A nátháról', hiszen a köznyelv által így emlegetett betegséget valójában több száz különböző vírusféle együtt és külön-külön is okozhatja. Ennek két fontos következménye van. Nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen a nátha ellen biztos védelmet elérni, hiszen mindegyik vírusfajtával szemben nem tudjuk beoltani magunkat. Ettől függetlenül szervezetünk számára nagyon fontosak a különböző vitaminok és az immunrendszert erősítő egyéb vegyületek, hiszen ezek a betegség lefolyását lerövidítik, a tüneteket pedig enyhíthetik. A számos kórokozó együttes támadásának másik következménye, hogy a tünetek meglehetősen változatosak lehetnek, a leggyakoribb azonban egymást követő megjelenésük. Az egész egy kis torokfájással kezdődik, amire válaszul az immunrendszer nagy mennyiségű, a kórokozókkal harcoló fehérvérsejtet termel, aminek 'köszönhetően' állandósul az orrfolyás, orrdugulás és a torok váladékozása. Ezt esetenként, 4-5 nap után követheti a hosszan elhúzódó köhögés. Ez alatt ritkán jelentkezik láz, többnyire csak enyhe hőemelkedés tapasztalható. A betegség leggyakoribb szövődménye a gyerekeknél jelentkező középfülgyulladás, amit már feltétlenül orvos által felírt antibiotikummal kell kezelni. Ezt azonban csak szigorúan akkor alkalmazzuk, ha a szakember diagnosztizálta a bakteriális fertőzést, hiszen az antibiotikumok felelőtlen szedése nem, hogy javít, de kimondottan káros az immunrendszerünk és egészségünk megőrzése szempontjából.

Az influenza

Az influenza a fentiekkel ellentétben egy jól meghatározható víruscsoport okozta megbetegedés. A legfontosabb dolog, ami ebből következik, hogy mint az köztudott, létezik ellene biztonságos védőoltás. Az elmúlt évek felfordulását az okozta, hogy a megbetegedéseket leggyakrabban kiváltó A-típusú influenzatörzsön belül a természetben gyakran előforduló mutáció útján egyre újabb és újabb altípusok alakulnak ki. Ennek ellenére az évente jelentkező nagyobb járványokat mindig egy adott altípus váltja ki, így ez ellen küzdeni, nem lehetetlen.

A betegség tünetegyüttese egyébként meglehetősen hasonlít a nátháéhoz, azonban lefolyása sokkal hosszabb és súlyosabb. Gyakran jelentkezik magas láz illetve a végtagokban izomfájdalom, a kimerültség pedig gyakran akár 10 napra is ágyhoz kötheti a beteget. A legnagyobb veszélyt azonban mégis a komolyabb szövődmények jelentik, elsősorban az időseket megtámadó bakteriális tüdőgyulladás, aminek vérzés típusa nem ritkán halálos is lehet. Ha a járvány kialakulása előtt hetekkel beadandó megelőző oltást nem kaptuk meg is küzdhetünk hatékonyan a fertőzés ellen. Az antivirális gyógyszerek enyhíthetik a tüneteket és felgyorsíthatják a betegség lefolyását, azonban szedésük csak az első tünetek megjelenését követően 1-2 napon belül megkezdve hatásos.