Már korábban is hangsúlyoztuk, hogy bár a sport, a mozgás elengedhetetlen az egészséges élethez, azt nem szabad ész nélkül csinálni. A leggyakoribb tünet, ami ennek az alapszabálynak a nem betartását jelzi az izomláz. Ezzel a kellemetlen állapottal talán nem túlzás kijelenteni, hogy már mindenkinek volt dolga. Jelentkezhet a végtagokban, hasizmainkban, de szinte a test bármely részén. Ha izomlázunk van biztosak lehetünk benne, hogy nem melegítettünk be kellőképpen, vagy ha igen akkor ennek ellenére túl megerőltető tevékenységet végeztünk. Olyat, amire testünk nem volt felkészülve és ennek kárát izmaink viselik.

Mi az izomláz?

Széles körben elterjedt az elmélet, miszerint az izomlázért az izmokban felhalmozódott tejsav a felelős. Ez a vegyület, az izmok túlerőltetése miatt keletkezik, amikor a nagy igénybevétel miatt oxigénhiány lép fel az izmokban, így azok nem tudják tökéletesen lebontani a tápanyagokat. A tejsav-elmélet azonban megdőlni látszik. A legfőbb érvek ellene, hogy az izomláz többnyire amatőr sportolóknál, kevésbé edzett embereknél jelentkezik, pedig a profi sportolók izmaiban is ugyanannyi tejsav termelődik komoly igénybevétel esetén. Szintén cáfolja ezt az a tény, hogy bár a tejsav akár órák alatt is képes teljesen lebomlani, az izomlázas tünetek többnyire csak másnap jelentkeznek és akár napokig is eltarthatnak.

Az újabb kutatások szerint az izomláz az izomrostokban a megerőltetéstől keletkező mikroszkopikus repedések, szakadások és az ezekben fellépő gyulladás következménye.

Bemelegítés vagy rendszeres nyújtás

A fenti okok miatt sokan mondják, hogy az alkalmi sportolók számára az alapos bemelegítés sem nyújt teljes biztonságot az izomláz elől, hiszen az izmok fizikai túlterhelése ettől függetlenül megtörténhet. Azonban ha hosszabb távon folyamatosan eddzük, nyújtjuk és lazítjuk izmainkat, ahogy a profi sportolók teszik, az végül ellenállóbbá teheti őket.

Ha már megtörtént a baj – fokozzuk a vérbőséget!

Ha nem is sikerült elkerülni az izomlázat a tüneteket és azok időtartalmát még minimalizálhatjuk. Ha fokozzuk a vérbőséget azzal felgyorsul a sejtek, így az izomsejtek anyagcseréje is. Ennek hála pedig regenerálódni is gyorsabban tudnak. Nem rossz ötlet tehát a meleg borogatás de még jobb, ha forróvizes fürdőt veszünk vagy beülünk a szaunába hiszen ezek nem csak az adott terület vérkeringését pezsdítik fel, hanem az egész testre hatással vannak.

Jöhet a magnéziumkúra

A magnéziumnak fontos szerepe van az idegrendszer és az izmok egészséges működésében. Ez utóbbiakban szabályozza az anyagcserét, azok gyorsabb gyógyulását segíti. Az ajánlott nap bevitel 300mg körül mozog, ha izomlázunk van ezt érdemes lehet 500 mg fölé is felvinni. Ebben hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák és halfélék lehetnek segítségünkre.

Kutyaharapást szőrivel?

Ezt a módszert még a korábbi tejsav-elmélet hívei gyakorolták, mondván az újabb edzés segít az izmoknak feldolgozni és kilökni a lerakódott mellékterméket. Azonban ma már beigazolódni látszik, hogy az újabb megerőltetés csak még nagyobb nyomás alá helyezi a gyulladást így azok lassabban gyógyulnak. Ha komoly panaszaink vannak akár 4-5 napra is hagyjunk fel az edzéssel és ezután is csak 'kímélőprogramon' indítsuk újra.

Óvatosan masszázzsal is!

Ez az utóbbi tanács igaz a masszázsra is. Bár általánosságban elmondható, hogy aki rendszeresen és komolyan sportol jól teszi ha legalább heti rendszerességgel ellátogat egy profi sportmasszőrhöz, a gyulladt izmokat nem érdemes azonnal megdolgozni. A lágy, simító mozdulatok jót tesznek, hiszen ezek is növelik vérbőséget de a komolyabb gyúrással várjunk pár napot.


Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!