Pörögj fel!

A csuklás egy természetes reakció, melyet a rekeszizom önkéntelen összehúzódása okoz és rendszerint percenként többször is ismétlődik. Több a mellkas és a garat környékéén húzódó ideg ingerlése is kiválthatja, amit számos dolog okozhat, így a túl gyors evés, a túl nagy kortyokban lenyelt ital, a heves sírás, nevetés vagy köhögés, de akár a túl sok alkohol fogyasztása is. Egyszóval a csuklásnak számos oka lehet, legtöbbünknél rendszeresen jelentkezik. Bár kellemetlen általában, általában teljesen ártalmatlan és rövid időn belül magától is elmúlik, azonban ez nem mindig van így. Mi most az ilyen makacs csuklás elmulasztására adunk pár hasznos tippet a az ijesztgetésen, nyújtózkodáson és iváson túl.

Kezdjük a fülünkkel

A már korábban említett idegek egyike a bolygóideg, mely a fülünk környékén halad végig a nyakunkon keresztül egészen a hasüregig. Hallószervünk környékén, egy fülbe érő hajszáltól kezdve számtalan dolog irritálhatja, így kezdetnek ezt a részt vizsgáljuk meg. Masszírozzuk finoman végig halántékunk, fülkagylónk különböző részeit. Ezt bárhol, bármilyen körülmények közt megtehetjük, így érdemes lehet ezzel kezdeni.

Hideg vagy meleg víz?

Az ivás a legismertebb 'gyógymód', azonban ennek is több iskolája létezik. Legtöbben hideget isznak, hiszen ez kellemesebb érzés és áthatja egész nyelőszervünket. Ezzel szemben a meleg, állítólag megnyugtatja a rekeszizmot, ezzel gátat szabva az önkéntelen összerántódásoknak.

Édes vagy savanyú

Egy kiskanálnyi cukor vagy méz, elég tömör falat. A benne található szénhidrátmennyiség megváltoztatja a légzés ritmusát, ami szintén hozzásegíthet a az idegek lecsillapításához.

Ezzel szemben a savanyúság is hatásos lehet. Sokan esküsznek rá, hogy egy gerezd citromnál semmi sem mulasztja el gyorsabban a csuklást. Persze csak ha ráharapunk. Ha nincs friss, megteszi a sűrítmény is. Figyelem, gyakran csukló kisbabáknál ezt a módszert NE alkalmazzuk. 7 hónapos kor alatt semmilyen citrusféle fogyasztása sem ajánlott.

Lélegezz zacskóba

Szintén sokaknál beválik, ha egy papírzacskóba lélegeznek, fújják ki a levegőt, majd szívják be újra. Az egyszer már 'használt' levegőben így a véráramban is megnő így széndioxid szintje ami értágító hatásán keresztül szintén megnyugtatja a rekeszizmot.

Kell-e orvos?

Ha rendszeresen csuklunk és azt csak nagyon nehezen tudjuk elmulasztani érdemes megfontolni a következőket. A rekeszizom görcsös rángásait okozhatja vitaminhiány vesebetegségek, vagy az idegeket érő folyamatos nyomás, amit szélsőséges esetekben tumorok is kiválthatnak. Ha rendszeresen küzdünk a csuklással érdemes lehet kikérni orvosunk tanácsát is!

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!

Ha az elmúlt egy-két borongós nap nem is feltétlenül lobbantotta lángra bennünk a nyári hangulatot, tagadhatatlan, hogy rohamosan érkeznek a verőfényes kánikulai napok. Ennek nem a megemelkedett hőmérséklet az egyetlen velejárója, hanem a gyakran extrém módon megnőtt UV sugárzás is, amire mindenképp fel kell készülnünk, ha egészségesek akarunk maradni.

Az elmúlt évtizedekben egyre elterjedtebbekké és keresettebbekké váltak a magas minőséget nyújtó szerek, melyek bőrünket óvják az akár halálos megbetegedéseket is okozni képes sugaraktól. Ennek ellenére hazánkban is egyre gyakoribbak a bőrrák különböző típusai okozta halálesetek és az egyéb, UV sugárzás okozta megbetegedések. Még mindig sok ugyanis a széles körben elterjed tévhit a napozás körül, amik sokat árthatnak egészségünknek. Mi most az egyik leggyakoribbat szeretnék szétoszlatni.

Barnuljunk előre?

Sokan úgy gondolják, hogy ha még a késő tavaszi hetek gyengébb napsugárzásban (és legyünk őszinték, a fürdőruhaszezon beköszönte előtt...) magukra szednek egy kis barnaságot, az később, az igazán erős napsugarak érkezésekor majd kellő védelmet nyújt a bőrük számára.

A modern kutatások legújabb eredményeit és a bőrgyógyászok évtizedes tapasztalatait figyelembe véve azonban úgy tűnik ez az állítás egész egyszerűen nem igaz.

A barna bőr nem véd

A valóság ezzel szemben, hogy egy enyhe barnaság, mindössze alig 2-3 faktoros fényvédelmet nyújt a bőrünknek, ami lássuk be szinte semmisnek tekinthető, hiszen a boltokban alig kapni 15 faktorosnál gyengébb krémeket, a bőrgyógyászok pedig egyenesen a 30 felettieket ajáénlják.

A szolárium sem készít fel

Nem csak kora nyári, de a szoláriumokban szerzett csokiszín sem segít a fent vázolt problémán. A gépek speciális fénycsövei által kibocsátott UVA sugarak ugyanis még mélyebbre hatolnak a bőrben, és nincs rá semmiféle bizonyíték, hogy kevésbé lennének károsak, mint a a Nap természetes fényei.

Mi tehát a teendő?

Egy életre felejtsük el, hogy bőrünket még a nyár előtt felkészíthetjük a barnulásra. A bőrünk kellő védelméről akkor kell gondoskodnunk, amikor az a veszélynek közvetlenül van kitéve. Fedetlen testrészeinken, ne csak strandon, hanem mindig használjuk kellő védelmet nyújtó, magas faktorú napkrémet. A nyári hónapokban figyeljük az időjárás-jelentésekkor közölt UV jelentést is, és ezeket vegyük is figyelembe.

És a legfontosabb, már szinte közhelynek hangzó, de vitathatatlanul igaz jó tanács délelőtt 11 és 3 között ne tegyük ki magunkat a feltétlenül szükségesnél több napfénynek.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!

A méz évezredek óta fontos szerepet tölt be az emberek táplálkozásában. Az ókori egyiptomiak már gyakorlott méhészek voltak, de még ennél is sokkal régebbi, 16.000 éves sziklarajzokat is találtak, melyek lépes mézet gyűjtő embereket ábrázolnak. A ragadós nedű évszázadokon keresztül az egyik legfontosabb édesítő szerepét töltötte be, csak a 17. századtól kezdett háttérbe szorulni, amikor a cukorfinomítás fejlődése új növényekből előállított édesítőket tolt előtérbe.

A hosszú idő alatt persze a méz felhasználásának számos módja és területe alakult ki, amelyek többségünknek eszébe sem jutnak. Pedig ezek ismerete sok új házi praktika alapját jelenthetik. Vegyük őket sorra!

A torok barátja

Kezdjük rögtön a legismertebb jó tulajdonsággal, a megfázás és nátha legyőzésében nyújtott szereppel. A méhek a tél átvészelésére gyűjtik és raktározzák a mézet, ezért a legfontosabb tulajdonsága, hogy semmilyen gomba, penész, baktérium vagy egyéb mikroorganizmus sem képes benne elszaporodni. Többek közt ennek az antibakteriális hatásnak hála olyan kiváló eszköz a torokgyulladás és köhögés kezelésére.

Megelőzésre is!

Persze a mézfogyasztás, ha rendszeresen tesszük egyes betegségek megelőzésében is segíthet minket. Állatkísérletekkel igazolták, hogy a segít csökkenteni egyes tumorok kialakulásának esélyét, de magas antioxidánstartalma az emberi immunrendszert is erősíti.

Egy kanállal a másnaposság ellen

A méz nagyon magas gyümölcscukor-koncentrációjának köszönhetően a macskajajt is elűzi. A fruktóz segít a májnak lebontani az előző este bevitt alkoholmennyiséget, így ha a nagy bulizás után kissé fejfájósan ébredünk egy kanál méz segíthet beindítani a napunkat.

Álmatlanság ellen

A méz szénhidráttartalma szintén beindítja a szervezet inzulintermelését, aminek mellékhatásaként tryptophan szabadul fel a szervezetben. Ennek az aminosavnak a megjelenése segít elálmosodni és kiegyensúlyozottabb, pihentetőbb alvást tesz lehetővé. Ha lefekvés előtt egy pohár meleg tejet mézzel elfogyasztunk úgy a tej melegsége tovább növeli a tryptophan relaxáló hatását.

Nem csak lassít, pörget is!

Magas tápanyagtartalmáénak hála a méz sportolók és nehéz fizikai munkát végzők számára is megoldást nyújthat. Mivel könnyen emészthető, a legmodernebb energiaszeletekkel is hatéékonyan veszi fel a versenyt.

Ragadós sebdoktor

A már korábban említett antibakteriális hatás nem csak belsőleg, de külsőleg is alkalmazható. A modern fertőtlenítők és kötszerek megjelenése előtt enyhébb égési sérülések, horzsolások és vágások tisztán tartására használták. Ha nincs kéznél sebfertőtlenítő, mi is nyugodtan kipróbálhatjuk. Persze ha lehet kössük le, különben mindent összeragacsozunk...

Hidratálás a test minden részének

A méz kiváló nedvszívó, így számos házi készítésű arcpakolás és hajbalzsam alapanyaga, mert segít felszívni és megkötni, ezáltal a kezelni kívánt felületen tartani a nedvességet. Erről a jó tulajdonságáról olvasóink már korábban is meggyőződhettek.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!

A köznyelv sajnos sok mindent hív egyszerűen zsírnak, amiről régóta azt halljuk, hogy messziről kerülni kell. Pedig vannak köztük olyanok is amik nem veszélyeztetik egészségünket, sőt kifejezetten hasznunkra vállnak. Ha tehát ezekkel találkozunk ne ijedjünk meg, fogyasszuk őket jó kedvvel és bőségesen!

Avokádóolaj

A szem egészségét megőrizni segítő luteinben gazdag avokádóolaj igazáén jellegzetes ízű, élénk zöld színű készítmény, amit itthon egyelőre sajnos csak néhány különleges, egészséges táplálkozásra szakosodott boltban lehet beszerezni. Ha mégis a kezünkbe akadna és megengedhetjük magunknak ne habozzunk a kosárba tenni. Salasákban, guacamole krémekben kiválóan helyettesítheti az olívaolajat.

Shea dió

Az Afrikában őshonos shea dió a kozmetikában régóta ismert, azonban kevesen tudják, hogy a belőle préselt olaj ehető is. Íze jellegzetesen füstös aromájú, ennek ellenére a csokoládéipar már évekkel ezelőtt felfedezte magának. A- és E-vitaminokban igen gazdag, valamint antioxidánsokat is tartalmaz. Süteményekben a vajat válthatjuk ki vele.

Kókusz

A kókuszolaj (vagy vaj) már nem csak a napozókrémek alkotóeleme. Antibakteriális hatású, rengeteg K- és E-vitamin található benne valamint számottevő vas. Jellegzetes kókuszízét se vaj, sem olaj formájában nem veszíti el, így leginkább desszertekbe, tortakrémekben, édes tésztákban használhatjuk.

Macadamia

A Macadamia dió szintén egy trópusi fa termése. Eredeti hazája Ausztrália, de a Hawaii szigeteken kezdték el nagyüzemi termelését. Éppen ezért leginkább az Egyesült Államokban ismert, ott sütemények kedvelt ízesítője, de önmagában is fogyasztják (sózva, natúr de még édesen is). Elképesztően sok többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaznak így igen hatékonyan csökkenthetik a vér koleszterinszintjét. Antioxidánsokat és E-vitamint is tartalmaznak, így fogyasztásuk több szempontból is ajánlatos. Beszerezni őket idehaza azonban elég nehézkes, a belőlük sajtolt olajjal pedig még sose találkoztunk. Irány Hawaii!

Chia

Még egy nehezen beszerezhető mag, ezúttal Mexikó és Közép Amerika térségéből. Az azték zsályaként is emlegetett chia nagyon magas omega-3 zsírsav tartalommal büszkélkedhet, a belőle sajtolt olaj kellemes mogyorós aromájú ételek ízesítéséhez, az olívához hasonlóan ajánlott.

Szőlőmagolaj

Végre egy európai 'találmány'! A szőlőmagolajnak évszázados múltja van, világhódító útját azonban csak most kezdi. Szintén a koleszterinszint csökkentésében játszik komoly szerepet, azonban ezt azzal is megfejeli, hogy egyes kutatások szerint az érfalak regenerálódását is segíti. Csak nagyon magas hőmérsékleten kezd füstölni így sütéshez is használhatjuk, de házi péksütemények tésztáját is feldobhatjuk vele.

Repce (Camelina-olaj)

Egyre többször találkozhatunk itthon is rikító sárga színbe borult földekkel, amik egészen szürreális látványt nyújtanak. Ha így jártunk tudhatjuk, hogy a területen repcét termesztenek. Speciálisnak egyáltalán nem mondható igényei miatt (kevés vízen és nitrogénen is megél) szintén évezredes hagyományai vannak, magas omega-3, E-vitamin és antioxidáns tartalma miatt rá is szolgált a bizalomra.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!

Hagymaféléből a magyar konyha is számosat használ, van ezek közt kora tavasszal termő és olyan is, amit késő ősszel lehet frissen kapni. Ami közös bennük, az jellegzetes ízük és illatuk, valamint, hogy rendkívül egészségesek. Vegyük őket sorra!

Újhagyma

Még mindig meglepően sokan nem tudják, hogy az újhagyma a vöröshagyma 'idő előtt' kiszedett példánya. A még nem kikerekedett hagymarész ugyanúgy fogyasztható mint zöld leveles részének a legvége. Íze lényegesen enyhébb, mint a kifejlett vöröshagymáé, így nyersen salátákba, krémekbe, szószokba is nyugodtan használhatjuk.

Ekkor jó tulajdonságaiból is többet őriz meg: serkenti az emésztést, megelőzi az érelmeszesedést, jelentős B1-, B2-, C-vitamin valamit vas- jód-, és káliumtartalma.

Vöröshagyma

A vöröshagymát bemutatni senkinek sem kell. Szinte túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a hagyományos magyar receptek egytől egyig az „Egy fej apróra vágott vöröshagymát zsiradékon üvegesre párolunk...” kezdetű mondattal indulnak. Nincs is ezzel baj, hiszen a kifejlett vöröshagyma is rendkívül egészséges, igaz frissen keveset fogyasztjuk. Pedig így kedvezően hat a koleszterinszintre, antibakteriális és immunerősítő hatása is van. A népi gyógyászatban évszázadok óta hurutos és légúti megbetegedések kezelésére használják, de akár darázscsípésünket is kezelhetjük vele.

Lilahagyma

A lilahagyma szintén a vörös közeli rokona azonban fehér húsát sötétbordó, lila héj veszi körül. Íze sokkal enyhébb, izgalmasabb így fogyasztása inkább nyersen ajánlott. Hidegtálak, szendvicsek, krémek remek kiegészítője. Jótékony hatásai a vöröshagymáéhoz hasonlóak.

Fehérhagyma

Itthon talán ez a legkevesebbet használt hagymafajta ennek ellenére szinte biztosan mindannyiunk találkozott már vele. Ezt használják ugyanis az amerikai gyorséttermek, hiszen íze lényegesen lágyabb a vörösénél, így nyersen is remek kiegészítője a hamburgereknek.

Fokhagyma

A fokhagyma minden hagymafélék legegészségesebbike! Antibakteriális hatású, csökkenti a koleszterinszintet, enyhíti a nátha és a megfázás tüneteit, elűzi a bélférgeket, és a legújabb kutatások szerint fogyasztása csökkenti a daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét. Természetesen ezek nincsenek ingyen, a legegészségesebb hagyma jótékony hatásait a legerősebb, a legnehezebben elűzhető illatával együtt tudjuk csak magunkévá tenni, így fogyasztása társaságban csak rágógumival felszerelkezve ajánlott :)

Gyöngyhagyma

A gyöngyhagyma a fokhagyma kerekdedebb rokona. Elsősorban Hollandiában, Németországban és Olaszországban termesztik idehaza ritkán találkozni vele frissen. Ecetben eltéve viszont annál gyakrabban, és így is nagyszerű társ a konyhában. Bár erős ízéből valamit veszít az ecettől az talán még jellegzetesebb lesz, így hidegtálak, szendvicsek remek kísérője.

Snidling

A snidling vagy metélőhagyma is nyersen a legfinomabb, így a legjobb ha feltálalt ételt díszítésként szórjuk meg vele. Jól bírja a hideget, ezért egész télen képes minket ellátni, ezért sokszor élő példányait árulják, amit cserépből nevelve magunk is gondozgathatunk.

Póréhagyma

A póréhagyma kinézetében leginkább egy túlnőtt újhagymára hasonlít,azonban külön fajtáról van szó. Legnagyobb előnye, hogy nyáron érő fajtái mellett idehaza október novemberben beérőket is termesztenek, amiket akár az első fagyokig is a földben lehet hagyni, így biztosítva friss zöldséget a sötét téli hónapokban is.

Szintén rengeteg vitaminban gazdag, elsősorban A-, C-, és E-vitamint tartalmaz. Emellett nagyszerű köptetőként is szolgál, így a garatot a légcső egyéb részeit is segít megtisztítani.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!