Pörögj fel!

Az óraátállítás után és a tél közeledtével bizony nem könnyű az egészséges táplálkozásra ügyelni. Sokféle finomság nem, vagy csak nagyon nehezen beszerezhető ilyenkor, másoknak pedig borzasztóan megnő az ára a nyári-őszi szezon végeztével. Van azonban több olyan finom zöldség is, ami szerencsénkre éppen ilyenkor terem, vagy időtállásának köszönhetően ilyenkor is frissen fogyasztható. Ezekből adunk most rövid ízelítőt.

Kelbimbó

Sokunk gyermekkori rémálmaiban volt visszatérő szereplő ez a zöldség, pedig néhány konyhai praktika segítségével elképesztően finom ételek készíthetők belőle, így érdemes adni neki még egy esélyt. A köretként is kiváló kis zöld golyócskák ráadásul rendkívül gazdagok C-vitaminban, ami ilyenkor, a megfázás- és náthaszezon kezdetén fontos immunrendszerünk megerősítése érdekében. De máskor is érdemes fogyasztani őket, hiszen antioxidánsaik a rák kialakulásának esélyét is jelentős mértékben csökkenthetik. A zöldségesnél igyekezzünk kiválogatni a legapróbbakat, hiszen ezek még ízletesebbek!

Káposzta

A káposzta szintén rendelkezik a fent leírt, miniatűr rokonának jó tulajdonságaival, amit még jelentős K-vitamin tartalommal is megfejel, így segíti a májat a méregtelenítésben és a véralvadásban is nélkülözhetetlen szerepet játszik. Elkészítése a káposztás kockán felül számtalan finom és egészséges módon lehetséges, így érdemes gyakran hazavinni egy-egy fejjel!

Sárgarépa

Bár a sárgarépa nem tipikusan őszi zöldség, az utolsó termések hosszú ideig, akár a tél végéig is frissen tárolhatók, így érdemes gondolni rájuk, ha a sötét hónapokban vitamin utánpótlásra van szükségünk. A répa színét adó béta karotin segíti az A-vitamin beépülését, így jótékony hatással van a látásra, erősíti a fogakat, csontokat és egészségesen tartja a bőrt és a fogínyt. Konyhai felhasználásra szintén számos régi recept lehet segítségünkre, de akár friss és egészséges snack-ként is fogyaszthatjuk.

Póréhagyma

A hagymák leghatalmasabbra növő rokona is könnyen eltehető, így hosszú ideig lehet társunk a konyhában. Apróra vágva részben vagy egészben a legtöbb ételben helyettesítheti a vöröshagymát, de nyersen fogyasztva, salátákban, öntetekben, pácokban, vagy köretként is remekül alkalmazható.

Sütőtök

A sütőtökről már nálunk is többször volt szó, kifaragva és elfogyasztva is roppant hasznos zöldség. A-, B-, C-vitamintartalma rendkívül magas, így roppant nagy segítséget nyújt az immunrendszer megerősítésében. Nem csak sütve készíthető el, amit egyre többen fedeznek fel, így az interneten böngészve csemegézhetünk a rohamosan szaporodó receptötletek közül.

Ahhoz, hogy egész nap fittek legyünk és a reggeli ébredés után egyből fel tudjunk pörögni a zsúfolt hétköznapokhoz kellő szintre, nem elég jobb lábbal kikelni az ágyból. Talán mindenki sejti, hogy az alvás legalább olyan fontos egészségünk és vitalitásunk megőrzéséhez, mint a rendszeres testmozgás vagy az egészséges táplálkozás. Ugyanakkor az ágyban töltött órák számánál jóval lényegesebb, jól aludjunk. Ehhez adunk pár tippet.

Fontos a testmozgás

A napi rendszeres testmozgás nem csak az alkunk megőrzésében de a valóban pihentető alvás elérésében is segít. A napi tevékenységeink közben, különösen ha íróasztalnál, számítógép mellett dolgozunk egyenletlenül fárad el elménk és fizikumunk. Ezért különösen fontos, hogy az utóbbinak is adjunk egy kis feladatot. Ugyanakkor nem érdemes a közvetlenül a lefekvés előtti tornát választani, hiszen ha alvás előtt egy órával mozgatjuk meg izmainkat, az elménket is felélénkíti és megnehezíti a nyugodt pihenést.

Le a koffeinnel!

Mindenki tudja, hogy a koffein egy élénkítő anyag, mégsem bánunk vele elég óvatosan. Ne csak a gyerekeinktől, magunktól is vonjuk meg esti koffeinadagunkat. Ha csak nehezen tudunk elaludni érdemes a késő délutáni ebédek alkalmával is lemondani a kávéról. És persze azt se felejtsük el, hogy ezen kívül számos egyéb ital, teák, energiaitalok és üdítők is (nem csak a kóla!) tartalmaznak koffeint.

Kerüljük a nagy evéseket

Lefekvés előtt 2-3 órával már nem érdemes nagy evéseket, vacsorát tartani, hiszen ha emésztőrendszerünket komoly munkára fogjuk az nehezíti a pihenést. Ugyanakkor fontos az is, hogy ne farkaséhesen bújjunk ágyba, hiszen ezután újabb órákig nem fogunk enni. Ha az utolsó komoly étkezés után csak 5-6 órával fekszünk le, nem bűn elalvás előtt bedobni pár falatot.

Ügyeljünk biológiai óránkra!

Érdemes lefekvés előtti rutint kialakítani. Ilyen lehet az esti tisztálkodás, olvasás rendszerességének bevezetése is. Ha ezeket mindennap ugyanolyan sorrendben és időben hajtjuk végre, az megszoktatja testünkkel, hogy ezeket követően fel kell készülnie az alvásra. Lehetőség szerint ettől hétvégén se térjünk el nagyon. Ilyenkor „lealudni” a hétköznap kimaradt órákat nem praktikus, gyakran frusztrációt okoz.

A nyugalom szigete!

Fontos, hogy hálószobánk valóban alkalmas legyen a pihenésre. Igyekezzünk zajmentessé tenni, ha pedig zavarnak a fények érdemes lehet akár a függönyöket vagy sötétítőket is lecserélni. Matracunk párnánk, de még takarónk minősége is roppant fontos. Ezek töltőanyaga az évek során észrevétlenül összetöredezhet, elöregedhet, így kényelmetlenné téve a megszokott tárgyat. Ha úgy érezzük valami nem stimmel legyünk készek változtatni rajta!

Tekerjük le a fűtést

Az emberek döntő többsége hűvös szobában, friss levegőn tud a legjobban aludni. Ne legyünk restek elalvás előtt szellőztetni pár percet, és a fűtést is érdemes letekerni. Nincs szükség rá, hogy egész éjjel melegek legyenek a radiátorok, így nem csak álmunknak de pénztárcánknak is kedvezhetünk.

A zsírok minden fogyókúrázó vagy csak simán az egészséges táplálkozásra ügyelő ember szemében az első számú főellenségként vannak nyilvántartva. Őket okolják leggyakrabban az elhízásért, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések előidézésért is. Azonban a zsíroknak rengeteg válfaja létezik, és ezek közül sok korántsem olyan ártalmas mint a legtöbben hiszik. Bár az omega 3 és egyéb telítetlen zsírsavak létezése már kezd beszivárogni a köztudatba, még mindig nem esik róluk, és főleg természetes forrásaikról elég szó. Mi most ezen próbálunk segíteni.

A telített zsírsavaknak valóban jelentős szerepe van a fent említett betegségek előidézésében, valamint a koleszterinszintünket is rossz irányba mozdítják el. Léteznek azonban telítetlen, és többszörösen telítetlen zsírsavak, melyek a fenti hatásoknak éppen az ellenkezőjét fejtik ki. Ezek ugyanúgy rendkívül magas energiatartalommal bírnak, ugyanakkor javítják a vér koleszterinszintjét, stabilizálják a szívritmust, segítenek a gyulladások leküzdésében, valamint a szervezet számára szükséges ösztrogén, tesztoszteron és D-vitamin elállításában is fontos szerepet játszanak. Legalább ilyen fontos az is, különösen a fogyókúrázók számára, hogy ezek fogyasztásával könnyebben elérhető a jóllakottság érzet, illetve az étkezések közt a vércukor szint stabilizálása miatt az éhség is kevésbé tör ránk.

Ha már tisztáztuk, hogy miért is jó számunkra a telítetlen zsírsavak fogyasztása lássunk pár ízetes példát ezek természetes forrásaira.

Olajos halak

A szardíniák, lazacok és makrélák magas omega 3 tartalmuknak hála nem csak ízletesek de egészségesek is. Jellegzetes ízviláguknak hála csak egy kis citromlé és tengeri sót kel hozzájuk adni, hogy egy igazán finom grillételt készítsünk belőlük.

Magok és diófélék

A len, a kender és számos egyéb magféle szintén gazdag omega zsírsavakban. A diófélék, mogyorók és a mandula pedig egyéb telítetlen zsírokat tartalmaznak. Használatuk igen egyszerű, bármilyen salátába remekül illenek, de sült húsok töltelékeként is kiválóak. A reggeli gabonapelyhünket is feldobhatjuk velük, de az interneten számos receptet találunk, ahol részben vagy egészben helyettesítik a süteményekbe, tortákba kerülő lisztet.

Olívaolaj

Sokaknak biztos mondani sem kell, mégsem mehetünk el szó nélkül az olíva mellett. A telítetlen zsírsavakat tartalmazó olívaolaj rengeteg ízesítésben kapható, készíthetünk belőle salátadresszinget sőt süthetünk, piríthatunk is vele. Fontos azonban, hogy ügyeljünk a minőségre és mindig az extra szűz változatát keressük!

Avokádó

Bár itthon elég borsos az ára ennek a különleges gyümölcsnek, és megfelelő minőségűt se mindig találni a boltok polcain, igyekezzünk a konyhánk állandó vendégévé tenni. Lazán összepépesítve, sózva, citromozva, egy kis paradicsommal pillanatok alatt remek guacamolét készíthetünk, de egyszerűen felszelve, salátákhoz tálalva is remek, ráadásul tápláló étek.

Az ásványvizek fogyasztása egyre elterjedtebb, egészségügyi szempontokat figyelembe véve is egyre szélesebb körben támogatott. Országunk ebből a szempontból kimondottan szerencsés adottságokkal rendelkezik, több mint száz elismert természetes ásványvíznyerő van bejegyezve, melyek közül közel ötvenet palackoznak és a kereskedelmi forgalomban is értékesítenek. Ennek hála az ásványvízfogyasztás az elmúlt évtizedekben más élelmiszereknél ritkán látott meredekségben emelkedett a lakosság körében. A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács felmérése szerint az egy főre jutó évi ásványvízfogyasztás tavaly meghaladta a 110 litert. Ráadásul ez a szám csak a természetes ásványívízeket tartalmazza, azonban a boltok polcain számtalan ásványi anyagokkal mesterségesen dúsított tartalmú palack is található.

Természetes vagy dúsított?

Természetes ásványvizeknek azokat nevezzük, amik eredendően legalább 1000 mg oldott ásványi sót tartalmaznak literenként. Ezeket többnyire a föld mélyről, a felszíni szennyeződésektől védett rétegekből hozzák a felszínre, így utólagos tisztításra esetükben már nincs szükség. Ezzel szemben az ásványi anyagokkal mesterségesen dúsított vizek a csapvízhez hasonlóan tisztított ivóvizek, melyek ásványi só tartalmát mesterségesen megnövelték. Élettani- és az egészségre kifejtett hatásukban lényegi különbség nincsen.

Mikor fogyasszuk?

Ásványi anyagokra, minden egészséges szervezetnek nagy mennyiségben van szüksége, így az ásványvizek fogyasztása, néhány ritka betegséget és rendellenességet leszámítva a többség számára minden esetben javallott. A vizekben oldott ásványi sók sokkal könnyebben szívódnak fel, mint ha ezeket szilárd élelmiszereken keresztül juttatnánk szervezetünkbe.

Melyiket válasszuk?

A boltban kapható számos víz ásványi anyag összetétele igen eltérő lehet. A legismertebb márkák ásványi anyagtartalmában hatalmas szórás 600-4000 mg/l fedezhető fel. Így egyáltalán nem mindegy, hogy melyiket válasszuk. Igyekezzünk olyan vizet választani, amiben a különböző ásványi sók aránya egyenletesen oszlik meg. Ha szervezetünk, korunk, egészségi vagy egyéb állapotunk miatt nem kíván különleges bánásmódot akkor egyik anyagból, sem érdemes túl sokat vagy éppen keveset bevinni. Ugyanakkor a terhes kismamák kiválóan alkalmazhatják a magas jódtartalmú vizeket megemelkedett igényeik kiegészítésére, illetve laktózérzékenyek vagy vegánok számára is kiváló pótlékot jelenthetnek a magas kalciumtartalmú vizek, hogy csak két gyakori példát említsünk.

Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy ha hosszútávon márka hűek vagyunk és mindig ugyanazt a vizet fogyasztjuk akkor a szervezetünkbe került ásványi anyagok aránya is többé kevésbé megegyező lesz. Ez ritka esetben okozhatja azt, hogy egyes anyagokból túl sok, másokból túl kevés áll rendelkezésünkre. Természetesen ennek elkerülése érdekében nem szükséges minden nap új márkával próbálkoznunk de , pár hetente érdemes lehet váltani.

A ásványvizekben található leggyakoribb ásványi anyagok és hatásaik:

Kalcium: a csontok fogak alapvető alkotóeleme, segíti a véralvadást, támogatja az idegrendszert

Nátrium: fenntartja a sav-bázis egyensúlyt, segíti a megfelelő izomműködést

Kálium: az idegi kapcsolatokhoz szükséges elektrolit-egyensúly fenntartója

Magnézium: támogatja az idegrendszert, csökkenti a menstruációs panaszokat, erősíti a csontokat és a fogakat, stresszoldó

Foszfor: a DNS alkotóeleme

Vas: a vérképződésben és az izomsejtek zavartalan működésében nélkülözhetetlen

Jód: a pajzsmirigyhormon alkotórésze, szabályozza az anyagcserét, az egészséges magzatfejlődésben kiemelt szerepel van

Bár a komoly fagyok még talán valamivel odébb vannak, így is van oka örülni a téli sportok szerelmeseinek: a héten jelentették be, hogy Budapest rendezheti a 2012 januárjában zajló gyorskorcsolya EB-t!

Ahogy a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elmondta, ennek az eseménynek nem csak a sport de a város- és országimázs szempontjából is kiemelkedő szerepe van. Annál is inkább, hiszen a versenyt a frissen felújított Városligeti Műjégpályán rendezik meg, ami immár a legmodernebb technológiákkal felvértezve, de a gyönyörű századfordulós stílusjegyeket megtartva továbbra is kiválóan illeszkedik majd a Hősök Tere környezetébe.

A Korcsolyázó Szövetség elmondása szerint ráadásul a rendezvényen nem csak a profik kapnak szerepet, de az izgalmas futamokkal és különleges kiegészítőprogramokkal egy igazi családbarát eseményt szeretnének megvalósítani, ami még szélesebb körben népszerűsíti a korcsolyázást.

És ugyan januárig, még hátra van pár hónap, ezt nem feltétlenül kell kivárni. A Műjégpálya a nagyközönség előtt is hamarosan megnyitja kapuit! Ekkor pedig elővehetjük a már hónapok óta porosodó korcsolyánkat, kicsit kicsinosíthatjuk és irány a jég! Hiszen a korcsolyázás nem csak remek mozgásforma, amire télen különösen nagy szükségünk van, de remek szórakozás is! A csípős hidegben elsétálni a kisföldalattitól a bejáratig, útközben esetleg venni egy zacskó frissen sült gesztenyét az árusoktól, átverekedni magunkat az öltözőkön, majd végre a hatalmas pályán suhanni néhány kört a gyakran nagy tömeg ellenére is remek kikapcsolódás!