Bár a legtöbbünk bánja, hogy még csak most jönnek az igazán kemény fagyok és a valódi téli időjárás, ennek sem csak árnyoldala van. A hideggel együtt a kisebb tavakon, és a Balatonon is jó eséllyel fagy biztonságos jégréteg a vízfelszínre ami számos szórakozási lehetőséget nyújt számunkra.

Elő a korikkal!

Korcsolyázni nem csak roppant szórakoztató de még egészséges is. Főleg, ha a szabadban tesszük. A friss levegőn tartózkodás pozitív hatásairól már mi is többször írtunk, ezeket csak fokozhatjuk ha mozgást is végzünk odakint. Emellett a korcsolyázás külön előnyökkel is jár. Egyfelől növeli koordinációs képességünket és egyensúlyérzékünket is javítja, hiszen az éles pengéken megállni elsőre nem is olyan könnyű feladat. Másrészt ezt a sportot szinte bárki végezheti, hiszen csak kis mértékben terheli az ízületeinket. Ellentétben mondjuk a futással, ahol sarkunk folyamatosan nagy erővel ütődik a talajhoz, aminek erejét bokánk, térdünk és csípőnk nyeli el, a siklás egy lényegesen lendületesebb, megszakításoktól mentes mozgásforma. Egyensúlyunk megőrzéséhez számtalan olyan parányi izom járul hozzá melyek létezéséről lehet nem is tudunk. Korcsolyázás közben ezek a többnyire, a bokánkon, a combunkban, csípőnk körül és derekunkon lévő izmok folyamatos igénybevételnek vannak kitéve, így természetesen meg is erősödnek. Ezek edzése roppant hasznos, ha jól fejlettek az számos egyéb dologban is segítségünkre lehet. Ilyen a futás, a síelés, de még a jóga is.

Ráadásul korcsolyázás közben több kalóriát égetünk, mint gondolnánk. 65-70 kilós ember lassan csúszkálva átlagosan akár 380-400 kalóriát is elégethet óránként, ami egyáltalán nem mondható rossznak, ha a fent felsorolt előnyöket is figyelembe vesszük.

Készüljünk fel!

Persze a korcsolyázáshoz se mindegy hogyan öltözünk fel, főleg ha a szabadba megyünk. Mint a legtöbb sportnál, itt is érdemes kerülni a vastag gyapjú, vagy pamut anyagokat, hiszen ezek felfogják a testünkből távozó nedvességet. Válasszunk inkább több, vékonyabb rétegből álló viseletet, amit ha mai modern műszálas anyagokból öltünk magunkra biztosan nem fogunk megizzadni. Persze a kesztyűt és a sapkát sem érdemes elspórolni, azonban ha olyan helyre megyünk ahol nagy tömegben kell csúszkálnunk érdemes lehet beszerezni egy bukósisakot is. Zokniból is inkább a síeléshez használt vastag sportzoknit vegyük fel, ez sokkal jobban védi ujjainkat, mint ha két réteg sima zoknit húznánk, ráadásul így a gyűrődésből adódó kényelmetlenség is elkerülhető.

A végére hagytuk a lényeget: a korcsolyát. Ha mesterséges jégpályára megyünk ott biztosan lehet bérelni korit pár órára, ami az alkalmi korcsolyázóknak meg is felelhet. Azonban sose felejtsük, hogy egy sokak által felváltva használt korcsolya sose fogja olyan jól tartani lábunkat, mint a sajátunk. Ha rendszeresen korcsolyázunk érdemes egyet beszerezni, hiszen egy új korcsolya bélése pár használat után felveszi lábfejünk egyedi formáját, hogy aztán hosszú évekig szolgáljon minket. Ez persze nem a nagyitól 20 éve karácsonyra kapott darabokra vonatkozik, hanem a sportszeráruházakban már 15-20 ezer forinttól beszerezhető modern műanyagokból készült példányokra.

Fő az óvatosság

Nem szabad azonban megfeledkezni a korcsolyázás árnyoldalairól sem. Mert mint minden sportnak, ennek is megvannak a maga veszélyei. A leggyakoribb balesetek az esésből eredő csukló- és kézsérülések, amiket egy kis odafigyeléssel el lehet kerülni. Szintén a kezdő korisokat fenyegeti a hátraesés következtében beütött farokcsont esetleg tarkósérülés.

Mégis, a legfontosabb dolog, amit természetes vizeken való korcsolyázáskor mindig szem előtt kell tartani a jég vastagsága. Mondanunk sem kell milyen végzetes következményekkel járhat egy esetleges jégbeszakadás. Mindig maradjunk a kijelölt területen belül, hiszen ezt a szakemberek rendszeresen ellenőrzik.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!