Pörögj fel!

Mi is számtalanszor elmondtuk már, hogy milyen fontos, hogy rendszeres testmozgást végezzünk. Nem csak szervezetünket tarthatjuk így karban, de szellemileg is nagyon fontos, hogy le tudjuk vezetni a munkahelyi stresszt, megtörjük a monotonitást, stb. Szerencsére manapság egyre többen fordítanak kellő figyelmet a szükséges testmozgásra, ugyanúgy ahogy bolygónk megóvása, a környezetvédelem is egyre fontosabb téma. Ha mindkettő fontos számunkra, és miért ne lenne az, akkor olyan sportot igyekezzünk keresni, amivel a lehető legkisebb mértékben terheljük környezetünket.

Séta és gyaloglás

Sokak számára butaságnak tűnik a gyaloglást az egészséges testmozgások közé sorolni, hiszen sétálni mindenki szokott. Ez igaz is, ugyanakkor ha belegondolunk, hogy hány métert teszünk meg így, különösen ha autóval járunk az eredmény elég elszomorító lesz. pedig a szakemberek szerint egy egészséges felnőttnek legalább napi 10.000 lépést kéne megtennie (ami nem egyenlő 10.000 méterrel!). A gyaloglás, bár csak nagyon kis mértékben veszi igénybe az ízületeket jelentősen csökkenti a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának veszélyét. Ráadásul sétálni rengeteg alkalmunk van, anélkül, hogy külön időt szakítanánk edzésre. Elég pár perccel előbb elindulni, és az eggyel távolabbi buszmegállót célba venni, vagy otthon hagyni az autót néhanapján.

Futás

A gyaloglás felgyorsított rokona, már sokkal jobban igénybe veszi az ízületeket, különösen a térdet, így nem is biztos, hogy bárki végezheti rendszeresen. Ugyanakkor ez a rendkívül természetes mozgásforma, mivel a legtöbb kardio-edzéssel ellentétben évezredek óta az ember sajátja sokkal több kalóriát képes elégetni adott idő alatt, mint bármi egyéb. Külön öröm, hogy a gyalogláshoz hasonlóan futni is bárhol lehet, és bár utcai ruhában, így a busztól hazafele űzni nem a legpraktikusabb, akárhol is lakunk, biztosan találunk olyan helyet a közelben, ahol átmozgathatjuk magunkat.

Kerékpározás

Ha már eddig is többször megemlítettük, hogy néha érdemes kihagyni a buszozást, vagy az autóba ülést, akkor nem mehetünk el szó nélkül amellett az eszköz mellett sem, ami ezeket akár teljesen ki is válthatja. Ez pedig természetesen a bicikli. Szerencsénkre hazánkban is egyre elterjedtebb a városi biciklizés (a minap több tízezren vonultak a Budapesti Criticall Mass-en), aminek hála nem csak a városok levegője lehet tisztább, de a tömegközlekedési eszközökön is enyhülhet a csúcsforgalomban tapasztalható zsúfoltság. Persze, ha életvitelünk nem engedi meg, hogy mindennap biciklizzünk, akkor előkaphatjuk hétvégente a bringát, hogy kitekerjünk vele a természetbe, kiránduljunk egy kicsit. Az eddigiekkel szemben komoly hátránya, hogy több tízezres felszerelésre lesz szükségünk, ami azonban ha jól bánunk vele hamar behozza az árát.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!

Vitathatatlan trend, hogy már nem csak az erre szakosodott bioboltok és -piacok polcain, de nagy áruházak és közértek kínálatában is egyre több organikusan termesztett, egyszerűbben mondva bio élelmiszer jelenik meg. Bár kikezdhetetlen tudományos vizsgálatok nem igazolták, hogy ezek fogyasztása egészségesebb lenne, sokunk szívesebben teszi ezeket a kosárba. Itt jön azonban egy kis bökkenő. A biotermékek szinte kivétel nélkül drágábbak, mint nagyüzemi termelésben előállított társaik. A legtöbbünk számára ráadásul nem csak megfizethetetlenek, de sokszor elérhetetlenek is az organikus termékek. Mi most pár olyan élelmiszert mutatunk be nektek, amikből tényleg érdemes a biot keresni.

Alma

Az almát emeljük ki első sorban, de több nagy szemű fán termő gyümölcsöt is sorolhatnánk ide. Ezekből, ugyanis a legtöbb vásárló gyakran darabonként válogat és igyekszik a legszebb, legsértetlenebb, egyszóval tökéletes szemeket kiválogatni. Ez a fajta fogyasztói magatartás természetesen hatással van a termelőkre is, így fokozottan ügyelnek, hogy minél kevesebb kukac-rágta vagy sérült gyümölcs kerüljön a ládákba. Ezt pedig leghatékonyabban nagy mennyiségű rovar- és egyéb kártevőirtószer alkalmazásával érhetik el, így ezeken a gyümölcsökön az átlagosnál magasabb ezek koncentrációja.

Csirkehús

A megemelkedett tojásárak miatt manapság sok szó esik a csirkék tartásáról, amit ipari körülmények között apró ketrecekkel oldanak meg. Hasonló a helyzet a vágásra szánt baromfikkal is. Amikor azonban az állatok relatív kis helyre tömegesen vannak bezsúfolva komolyan megnő a betegségek és fertőzések terjedésének esélye, amik ellen a termelők hatalmas adag antibiotikummal védekeznek. Ezek természetesen nem bomlanak le teljes mértékben az állatok szervezetében, így még a hűtőkbe kerülő húsban is található belőlük. Ha el akarjuk kerülni, hogy szervezetünk ezzel terheljük vásároljunk szabad tartású termelésből származó húsokat.

Leveles salátafélék

A salátafélékkel az almához hasonló problémák adódnak. A legtöbb vásárló, ha lyukas leveleket rág rögtön meghátrál, hiszen szemei előtt egy visszataszító csiga, vagy hernyó képe jelenik meg, amivel meg kell osztania vacsoráját. A nagyüzemi termelők reakciója itt is ugyanaz. Nagyobb mennyiségben használnak védőszert, amit már érdemes lehet elkerülni. Vigyázzunk ugyanakkor az organikus termékekkel is! A természetes trágyákkal kezelt földközeli növények sokak szerint jobban terjesztenek olyan veszélyes baktériumokat, mint az e-coli és társai. Ezért ezeket is mindig alaposan át kell mosni.

Import, nem szezonális gyümölcsök

A távoli országokból származó gyümölcsökkel is érdemes vigyázni. Egyrészt nem lehetünk biztosak, hogy itt milyen vegyszereket használnak, ezeknek mennyi a maximálisan megengedett koncentrációja a késztermékekben. Az Európai Unió, így hazánk szabályai is viszonylag szigorúnak éppen ezért relatív biztonságosnak mondhatók, míg ez nem minden esetben igaz észak-afrikai vagy dél-kelet ázsiai országokra. Az sem mellékes szempont, hogy ezeket a gyümölcsöket sokszor még félig éretlenül szedik le, és hosszú újuk során az érést lassító gázokkal védik meg frissességüket, amik nyomokban még a kosárba kerüléskor is megtalálhatóak rajtuk.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!

Az olasz konyha tudománya sokak számára még mindig nem jelent többet a nagy adag tészták és vastagon megrakott pizzák ismereténél. Pedig mondanunk sem kell, hogy erről sokkal többről van szó és ha egy könnyű ebédre vágyunk bizalommal nyúlhatunk az itáliai szakácskönyv felé. Mi egy klasszikusnak számító parmezános csirkés receptet, most egy kis kukoricapehellyel bolondítunk meg, ráadásul a ropogós falatokat olaj nélkül sütjük ki. Csámm!

Hozzávalók

• 1 bögre Kellogg's Special K kukoricapehely
• 1 ek. Liszt
• 2 ek. Reszelt parmezánsajt
• 2 kk. olasz fűszerkeverék (oregánó, bazsalikom, kakukkfű, rozmaring, majoránna, borsikafű, zsálya)
• 1/3 bögre olaszos salátaöntet
• 2 pár csirkemellfilé

Elkészítés:

Egy turmixgép vagy keverőedény és konyhai mixer segítségével keverjük össze a kukoricapelyhet, lisztet, parmezánt, és fűszereket, amíg pelyhek szét nem morzsolódnak. Vehetünk kész olasz fűszerkeveréket, ami a nagyobb márkák kínálatában mind szerepel, de a fent felsorolt fűszerekből a magunk ízlésének megfelelőt is készíthetünk. Az így elkészült morzsalékot fogjuk panírnak használni, így egy erre alkalmas, alacsony falú edénybe, vagy tálcára öntsük ki, és terítsük szét.

A salátaöntethez érve is többféle megoldás közül választhatunk. Vehetünk kész, olajos salátadresszinget, vagy ennek zacskós porváltozatát, amihez csak egy kis olívát kell adni. Mindkettőből számos márkának több terméke is a rendelkezésünkre áll. Persze ezeket is kiválthatjuk, pár perc munkával és készíthetünk magunknak dresszinget. Ehhez csak a korábban már felsorolt fűszerek (vagy egyéb személyes kedvenceink), kellenek és lehetőleg jó minőségű extra szűz olívaolaj. A fűszerezett olaj elkészítésével ráadásul nem kell minden alkalommal bajlódnunk, hiszen ha egyszerre készítünk egy egész üvegnyit, az is hónapokig eláll, sőt így az ízek is jobban összeérnek.

Akármelyik utat is választottuk, salátaöntetet öntsük egy tálba, mártsuk bele a felszeletett húst úgy, hogy mindenhol érje, majd hempergessük a kukoricapelyhes morzsába. Az így elkészült húsokat egy rétegben fektessük egy olajjal hajszálvékonyan kikent vagy sütőpapírral takart tepsibe. Süssük 180°C-ra előmelegített sütőben kb. 30 percig, vagy amíg a hús át nem sül. Ezt egy villával könnyen tesztelhetjük.

Tálaljuk friss zöldsalátával, amit szintén ízesíthetünk az olaszos dresszinggel és pár csipet reszelt parmezánnal koronázhatunk.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!

Popeye kedvenc eledele az egyik első tavaszi finomság, ami kibújik a földből, így már nem kell az áruházak fagyasztóiban keresgélnünk, friss spenóttal találkozhatunk a piacokon és zöldségeseknél egyaránt. Ez pedig nagy örömre ad okot, még akkor is ha nem szeretnénk a híres rajzfilmtengerészéhez hasonló karizmokat.

Teli egészséggel

Ha nem is mindannyian de a legtöbbünk megharcolt gyerekkorában a spenóttal, amit szüleink akaratunk ellenére akartak belénk erőltetni. Mint sokszor, azonban most is be kell látnunk, hogy bizony igaza volt a 'felnőtteknek', a spenót borzasztó egészséges. Sokak által vitatott, hogy szervezetünknek milyen nehézséget okoz felszívása, de tény, hogy nagyon gazdag vasban. Ez segíti a vérképződést valamint az idegrendszer egészséges működéséhez is hozzájárul. Ez utóbbi hatást tovább erősíti, hogy egy kis adagban napi magnéziumszükségletünk 7-8 %-a is megtalálható, ami szintén segít leküzdeni a mindennapi stresszt és a menstruációs panaszok ellen is hatékony.

A spenótban lévő folsavak és klorofillok magas koncentrációban lassíthatják a daganatos sejtek osztódását, de ellenállóbbá is tesznek ezek megjelenésével szemben.

Ezen kétségkívül fontos tulajdonságok mellett rengeteg vitamint is tartalmaz. A csontok erősségéhez nélkülözhetetlen K-vitamin gazdag forrása, azonban számottevő A- és C- vitaminban is bővelkedik.

A főzeléken túl

Bár legtöbben főzelékként ismerik, friss leveles változatával is érdemes megbarátkozni, hisz igazi csodákat művelhetünk vele a konyhában. Az apróbb, zsenge leveleket akár friss salátaként is fogyaszthatjuk, de párolva húsok köreteként is kiváló. Apróra vágva keverhetjük krumplipüréhez, ízesíthetünk vele rizsféléket, de akár zsemlegombócok kiegészítője is válhat belőle.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!

Ha igazán fontos számunkra a környezetvédelem, akkor az élet minden területén érdemes keresni a zöld megoldásokat. Nincs ez másképp a konyhában sem, hiszen háztartásunk legenergiaigényesebb gépei itt találhatók. Ne felejtsük el azt sem, hogy a környezetvédelem nem csak nyűg, aminek a legritkább esetben látjuk eredményét, de számos módszerrel még pénzt is spórolhatunk.

Bánjunk okosan a tűzzel!

Mindig a megfelelő méretű gázrózsát (vagy kerámialapot) és fokozatot használjuk. Ha lángok az edény alján is túlnyúlnak és a falát csapdossák azzal rengeteg hőenergia vész kárba. Nem is beszélve az előállításához szükséges gázról, ami pénztárcánkat is fölöslegesen terheli.

Vízforraláshoz nem is biztos, hogy mindig a tűzhely a legalkalmasabb eszköz, legyen az bármilyen fajta is. Egy korszerű vízforraló akár kétszer hatékonyabb is lehet, még akkor is ha a forró vizet utána egy fazékba átöntjük. Ekkor ugyan sok hőt vesztünk, de ezzel a módszerrel még így is időt és pénzt spórolunk, sőt még környezetünk is hálás lesz nekünk.

A sütővel is lehet trükközni

Sok esetben komoly energiát spórolhatunk ha a receptben megadott idő előtt 5-10 perccel leállítjuk a sütőt. Ekkor a bennszorult hő többnyire még bőven elég, hogy az étel elkészítését segítse. Ugyanígy, ahol erre nem hívják fel külön a figyelmünket (mint sütemények, kenyerek esetében) az előmelegítést is nyugodtan elfelejthetjük. Ez általánosságban igaz az egy óránál tovább készülő ételekre, hiszen ezek elég sokáig vannak bent ahhoz, hogy a sütővel egyszerre is kellően átmelegedjenek. Az is fontos, hogy ne legyünk túl kíváncsiak, ha fölöslegesen és túl gyakran nyitogatjuk a sütő ajtaját, azzal alkalmanként akár 10-20 °C-t is veszíthetünk.

A hidegből is megárt a sok

Ne csak a elpazarolt hőre de a hidegre is figyeljünk. Szerezzünk be egy pici hőmérőt és rendszeresen mérjük hűtőnk hőmérsékletét. Persze a modernebb készülékek ezt is megoldják helyettünk. Ha új, ha régi, a hűtő ideális hőmérséklete 2-3 °C körül mozog, míg a fagyasztóban -18 °C-ra is szükség lehet.

Az is fontos, hogy a maradékoknak adjunk időt kihűlni mielőtt betesszük őket a hűtőbe. Pár adag langyos leves az egészet felmelegítheti, amivel fölösleges munkára késztetjük a gépet.

A karbantartásról se feledkezzünk meg. A régi típusú hűtők hátoldalán elrejtett hőleadó tekercsek valósággal vonzzák a port. És persze minél porosabbak, annál kisebb hatásfokon működnek. Ezért évente kétszer is érdemes lehet őket alaposan átporszívózni.

Elég a sok papírszemétből!

A jobb minőségű mikroszálas anyagokból készült törlőruhák rengeteg nedvességet képesek magukba szívni, ráadásul moshatóak is, így ha ezekből eleget tartunk otthon ahhoz, hogy mindig legyen tiszta akár végleg el is felejthetjük a papír törlőkendőket. Ugyanígy, szalvétából sem kell minden étkezés után kidobnunk egy készletet. Bár elegánsnak tűnhet, hogy az éttermek is mindig textilszalvétát használnak, ők is spórolásból teszik.

Mosogasson a gép – de csak okosan

Azt talán mondani sem kell, hogy a mosogatógépet félig üresen beindítani hatalmas pazarlás. Ugyanakkor érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy szemben az első példányokkal a modern gépek hatásfoga sokkal nagyobb. Ha ilyenünk van nyugodtan leszokhatunk az előzetes áztatásról, amivel több tíz liter vizet is spórolhatunk. Szintén nem mindegy, hogy milyen programot indítunk el. Ha nem odakozmált zsíros edényekről van szó többnyire a legrövidebb fokozat is csillogóvá varázsol mindent.

Ha tetszett a cikk és szeretnél minden nap hasznos életmódtanácsokat és egészségtippeket kapni, kövess bennünket a Facebookon is!